Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Egyház és kultúra az Egyesült-Államokban

lis, lianem vallási természetű. Mosso szerint az amerikai egyházak tanulmányozása épen nem igazolja Kidd elméletét, sőt Spencer érveit is halomra dönti a vallásos érzés evolúciója tekintetében.

Anélkül, hogy ez állítások pro vagy contra vitatásába belebocsátkoznánk, kövessük Mossot az amerikai egyetemek rendszere tanulmányozásának terére, melyek — jól megjegy- zendők — mindannyian theológiai folyammal kezdődtek, így, többek közt, Boston városának megalapítása után hat évvel, összegyűltek a puritán lelkészek, gondoskodandók arról, hogy haláluk után ne legyen hiány az új gyarmaton lelkészekben. Ez alkalomból történt, hogy John Harvard könyvtárát és 45,200 frankot adományozott egy ,collegium alapítására a cambridge-i Emmanuel-College mintájára, mely a puritanismus góca volt. Ugyanez volt a Yale-i egyetem alapításának módja is.

A demokratikus kormányrendszer nem nagy virágzást adhatott a tudományoknak, azért írta már Tocqueville több mint hatvan évvel ezelőtt: »Nem hiszem, hogy legyen még ország a világon, ahol a népesség arányában kevesebb tudat- lan és kevesebb tudós lenne, mint Amerikában.«

Ami a gondolat- és a tanszabadságot illeti az amerikai egyetemeken, az ma is azon a ponton áll, amint a New- Jersey-i College rectora jellemezte a princeton-i egyetem 150 éves évfordulója alkalmából. »Nem ismerek úgy- mond ez ma állami egyetemet, ahol az atheismus meg- kivántató tulajdonság gyanánt tekintetnék a tanárra nézve és nem egy állami egyetemet ismerek, ahol a vallásosság nemcsak rokonszenvre szolgáló cím, de lényeges föltétel a filozófiai oktatásnál. Egyetemünk célja nem az, hogy vallást tanítson, hanem hogy a tudományra vallásos szellemben oktasson.«

Egyébiránt felekezeti jellegük szerint az amerikai egyetemek és College-ok ma a következő képet mutatják:

hittudomínyi mozgalmak, vegyesek. 627