Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Egyház és kultúra az Egyesült-Államokban

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

620

Mosso, hogy a francia forradalom befolyása majdnem semmi- vei volt egyenlő, a protestantismus nem hódíthatta meg azt a tért, mely a XVIII. század végén a katholicismusra nézve elveszettnek látszott. Azzal végzi, hogy a protestáns vallás élet- és terjeszkedő-képességének ez a hiánya, dacára annak, hogy ez a modern társadalom ideáljaihoz legjobban alkalmazkodónak látszik, oly jelenség, mely a vallásos esz- mék története kutatóinak különös figyelmét érdemli meg.

Nem lephet meg ezek után, ha Mosso könyve további részében a vallásos érzés gyöngüléséről beszól az amerikai Egyesült-Államokban. Támogatja ez állítását az 1896-diki népszámlálás adataival is, amely alkalommal nem intézte- tett kérdés a lakossághoz a családfő és a család többi tag- jai felekezeti hovatartozásának bevallása felől, mint azelőtt, hanem a papok és lelkészek hivattak fel, hogy hivőik szá- mát közöljék. És az eredmény azt mutatta, hogy az egy- házukkal törődő amerikai protestánsok kontingense csak egyötöd.

Egy további kérdést a washingtoni közoktatási köz- ponti választmány intézett 1896-ban az Egyesült-Államok összes iskoláihoz a következő tartalommal:

»Szíveskedjenek válaszolni, ha tartatnak-e az iskolák- ban vallási gyakorlatok vagy pedig tiltják azokat a sza- bályzatok ?«

»Első esetben, vájjon azok csak a biblia olvasására szorítkoznak-e, vagy pedig egyéb gyakorlatok is meg van- nak engedve ?«

»Szíveskedjenek részletezni, milyen természetű a vallás- oktatás vagy vallási gyakorlat? Vájjon a bibliát, vagy az új-szövetséget s más válogatott könyveket olvassák-e?«

A felelet kimutatta, hogy 531 város közül, több mint 8000 lakossal, 425 tart vallási gyakorlatokat, 106 pedig nem. Tehát a lakosságnak körülbelül egyharmada a nagy köz- pontokban nem akar vallásoktatást az iskolákban. 277 város közül pedig, melyekben 8000-nél kevesebb a lakosság száma, hitoktatást tartott az iskolákban 226, nem tartott 51, tehát körülbelül 1 /,.