Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Dr. Vargha Dezső: A kereszténység jogi helyzete a római birodalomban

584

DR. VARGHA DEZSŐ.

előtt megszűntek azok lenni. Ezek apostaták, akik bizo- nyára valamely üldözés alkalmával hagyták el hitüket. Tehát Plinius előtt 2, 3 évvel is voltak üldözések, sőt 20 évvel előtte is. Tudjuk, hogy az asiarchák és bithyniarchák voltak a császár-cultus legbuzgóbb előharcosai. Levonva a 20 évet 112-ből, a levél írásának idejéből marad: 92, a domitiani üldözés ideje. Tehát már Domitian idejében akad- tak hithagyók és az áov1)0tg már akkor büntetlenséget biz- tosított. Az eljárás tehát nagyjában ugyanaz volt, mint azt Plinius és Traján fixirozták. Az üldözés sohasem pihent, sporadicus esetek mindig fordultak elő, Domitian halála után is. Igaza van eszerint Eamsaynak, hogy Plinius már egy többé-kevésbbé megállapított, szabályos eljárást talált.

Guérin szerint, hogy e sommás eljárást megértsük, nem szükséges Mommsen theoriáihoz folyamodnunk, elég, ha a dolgokat nem a modern, hanem a római jogszolgál- tatás szemüvegén nézzük.

Syriából, az orgiastikus és véres cultusok hazájából egy sötét secta származik, a közhit szerint fajtalan és ember- vér ivó rítusokkal, mely gyűlöletet lehel minden ellen, ami a görög-római műveltséghez és társadalmi rendhez tartozik; az istenek templomait és szobrait leakarják rombolni és így a birodalmat az istenek haragjának kitenni; a császároknak megtagadják a köteles tiszteletet. A kormányzatnak itt kötelessége fellépni; gyors fellépés, sommás eljárás és kérlel- hetetlen büntetésekre van szükség. E repressiót, hogy hatá- sós legyen, nem lehetett a római bűnvádi eljárás formái közt gyakorolni. Ha gyilkolás, incestus, majestas, sacri- legium, magia, hetaeria, ciOsonig alapján vádolják őket, akkor hosszú és kétes kimenetelű eljárást kell indítani. Sokkal egyszerűbb volt kimondani, hogy maga a kérész- ténység delictuma. Ez esetben nem kell bizonyítani, az eljárás gyors, annyival inkább, mert tudták, hogy a vád- lottak keresztény voltukat megtagadni nem fogják; ha pedig a vádlott elpártolt a tiltott sectától és megtérésének jelét adja az által, hogy az isteneknek vagy a császárnak