Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Vargha Dezső: A kereszténység jogi helyzete a római birodalomban
A KERESZTÉNYSÉG JOGI HELYZETE A RÓMAI BIRODALOMBAN. 583 hanem maga a keresztény qualitás. A supplicatio csak annak igazolására használtatik, keresztény-e valaki vagy sem; annak elhagyása nem büntetendő cselekmény (reatus), hanem bizonyíték. Traján felelete e tekintetben oly világos, hogy semmi kétséget sem hagy főn ez iránt. Ut qui negavérit se esse christianum------ — idque reipsa manifestum fec erit, supplicando diis nostris, quamvis suspectus in praeteritum fuerit, veniam ex poenitentia impetret. Csodá- latos Neumann állítása, hogy a bird a követelt supplicatio megtagadását bünteti, holott egy lappal lejjebb maga mondja: nach Trajan ist der blosse Name strafbar.1 Bár Traján nem szüntette meg a kereszténység proseri- hálását, mégis két jótéteményben részesítette azt, midőn annak hivatalból való üldözését és a névtelen denunciálá- sokat eltiltotta. Bármily illogicus is rendelete, mint azt már Tertullián ékesszólóan kifejtette, és bármily immorális is, midőn a valóság megtagadása által büntetlenséget biz- tosít a vádlottaknak, a keresztények ellen való diihöngé- seket bizonyos korlátok közé szorította. Az egyenes, nyílt, erkölcsös eljárás minden esetre az lett volna, hogy a kérész- tényeket emberi jogaiktól megfosztó törvényeket hatályon kívül helyezze és a pogány közvélemény ellen megvédel- mézzé. De mikor az államférfiak rendesen meg szoktak alkudni a körülménynyel és félúton maradnak. Még egy érdekes tanúskodást találunk Plinius levele- zésében. Átvillan azon, bár homályosan, de elég sejthetően a régibb eljárási mód is. Tudjuk, hogy Bithynia egyike azon tartományoknak, amelyben leghamarább elterjedt a keresztény hit. Valószínűleg maga az apostolfejedelem hir- dette azt.2 Plinius levele 112-ben íratott. A többi közt azt mondja, hogy az összefogdosottak közül sokan beismerték, hogy keresztények voltak, de már 2, 3, sőt némelyek 20 év 1 Neumann 1. o. p. 24., 25. E véleményt számtalan helyen ismétli (p. 27., 38., 143., 144., 163., 167.), mégis mindenhol más-más reeller Strafgrundot keres. Nem egyszerűbb volna elismerni, hogy a büntetés objectuma maga a kereszténység volt ? * I. Petri. I. 1.
