Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Hám Antal: Jónás próféta könyve
jónás próféta könyve. 51 átlátta bűnének nagyságát, a törvény szavaiból pedig, nem- különben népének történetéből jól tudta, hogy Jehova kér- telhetetlen szigorúsággal bünteti az engedetlenséget (Keil); másrészt a körülményekből szintén látta, hogy mivel az erő és az ima nem segített, a hajót emberileg megmenteni nem lehet. Mindezekből azt következtette, hogy a menekü- lésnek nincs más módja, mint ha feláldozza magát engesz- telésül, annálinkább, mivel a vihar dühöngéséből (»mert a tenger dagálya egyre növekedik vala«) is azt olvasta ki, hogy Isten őt valóban halállal akarja sújtani nagy vétke miatt (Knab).1 De az emberi könyörület és szánalom, továbbá a tisztelet, mely bennük Jónás, az Isten szolgája iránt keletkezett, mikor szavaiból tudomásukra jutott, hogy mily közeli viszonyban áll Jehovával, kezdetben visszatartotta a hajósokat a prófétától ajánlott menekülési mód igénybe- vételétől. 13. v. Es evezéneJc a férfiak, hogy szárazra juthassanak, de nem léhete, mert a tenger dagálya növekedik vala ellenök. רתח perfodere, perrumpere se. fluctus, keresztültörni t. i. a hullámokon. ütoljára feszítik meg a hajósok erejüket a hajó meg- mentésére. De hiában! Végre annyi sikertelen kísérlet és igyekvés után ők maguk is belátták, hogy minden törekAe primo quidem mari voluit demergi, ut, quemadmodum in tutandis popularibus nimius fuerat, sic jam divinae justitiae cumulatissime satisfaceret; et potestatem vitae suae in eis posuit, quos suo delicto in societatem periculi deduxerat. Deinde, quia malam insontium afflictionem visu perferre noluit, divinae justitiae vindictam in se unum suscepturus erat, ut ceteri a poenae societate eximerentur. Tertio autem ab hoc quoque consilio ardens illud studium, quo erga populum suum flagrabat, non videtur abfuisse. Nimirum fore speravit, ut vel poena in caput suum conversa popularibus suis documento esset, ne ultra coelestem vindictam provocarent, vel Deus spontaneam vitae oblationem velut impensam pro eorum salute deprecationem acciperet. Vide eandem humanitatem ac pietatem, quae fecit, ut Dei mandato de esset«. (?) 1 Knabenbauer (p. 371.) Sanctius után valószínűnek tartja, hogy Jónás isteni sugallatból tudta, hogy Isten rá halálbüntetést szabott, melyet a hajósoknak kell végrehajtaniok. 4*
