Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Nyőgér Antal: Az oltár
AZ OLTÁR. 477 megőrzött faoltárokkal is. Mikor már megvolt a nyilt parancs a kőoltárokat illetőleg, még egyes helyeken, kivé- teles kegyképpen, megengedték a pápák, hogy egyes szer- zetesek, vagy kiváló érdemű egyének az ott megőrzött ősi faoltárokon misézhessenek. Ilyen a többi közt a tonrsi kolostor íaoltára, amelyen Harduin 1289-ben a szerzet fejének különös engedőiméből még misézett. Ilyen volt a kompendiumi sz. Kornél kolos- tor fából készült főoltára, amely ősrégi időkből maradt főn s amelyet maga a pápa szentelt föl és éppen ezért hosszú időn át mint főoltár is megmaradhatott egész a XVIII. századig.1 így volt Angolországban is, és Ulstán vigorni püspök idejében még megvolt sok faoltár és csak lassan helyettesi- tették be az elkórhadt régieket mindenütt új kőoltárokkal.-' A káldoknál egész rendes használatban a 10. századig megmaradtak a faoltárok és pedig éppen a folyton berohanó barbárok miatt. Mig ez időben kissé rendbe jővén már hely- zetök, a 900. esztendőben Bar-Abgár János pátriárka zsi- natot tartott, amely ez érdemben igy határozott: »Tetszett a Szentléleknek és megparancsolta, hogy a városokban, a várakban és azokon a helyeken, amelyekben tökéletes a béke és a barbárok üldözése sem akadály és amelyek jól megvédelmezhetők, az oltárok állandók legyenek. Faoltárokat pedig nem enged készittetni, sem azokon misézni. Ezt végezték az Ur szava szerint a mi zsinati atyáink.1'׳ Láthatjuk ebből, hogy amint nyugodt lett a kérész- tények élete, amint megszilárdult a helyzetök, a faoltárok helyébe általánosan a szilárd kő lépett. Keressük azonban mi az inditó alap-ok, amiből az י Martene L. 1. c. 3. a. 6. n. 6. 2 Guil. Malmesb. in Vita S. Ulst. c. 3. n. 14. s Can. 1. Assema1mt Tom. 3. »Placuit Spiritui sancto praece- pitque, ut in urbibus, castellis, et locis, in quibus perfecta pax obtinet, nec barbarorum persecutio obstet, et diligenter custodiri queunt, alta.iia fixa habeantur. Super ligneis autem non permittit fieri aut nominari. Et haec in verbo Domini Patres nostri definiere.«