Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Dr. Hám Antal: Jónás próféta könyve

38

DR. nÁM ANTAL.

Csakhogy Jónás előtt ez az általános történeti szem- pont mindvégig rejtve maradt, s így nem lehet csodálnunk, ha ő küldetését alanyi szempontból fogja fel (Schegg) s azt teljesíteni vonakodik.

3. v. És fölkele Jónás, hogy Tarzisba fusson az Úr színe elöl. Es leméne Joppéba, és Tarzisba menő hajót találván, megadd a hajóiért és heszálla, hogy elmenjen Tarzisba az Úr színe elöl.

Tarzis alatt a zsidók általában a tengert értették (sz. Jeromosnál Comm. in h. 1.), ugyanígy a káld fordítás is, mely két helyen אזע tenger szót használ Tarzis helyett. Sz. Jeromos sem magyarázza határozott helyre, mert »magis convenit fugitivo et timido, non locum fugae otiose eligere, sed primam occasionem arripere navigandi« (1. c.). Mások azonban határozott helyre vonatkoztatják. így Jós. FI., Corn, a Lap. szerint Tarzis Ciliciának a városa volt; Abarbanel Tuniszt érti alatta, Theodoret., Theophylact. Kárthágót; de legtöbben a déli Spanyolországban fekvő Tartesszust látják benne, és nem alaptalanul. Mert ez a vidék az ókorban Feniciával élénk kereskedelmi összekötte- tésben állott; ezüstje-, vasa- és ólmáért sűrűn felkeresték a feniciai kereskedők, s korán települtek oda feniciai gyár- matosok is, kik az anyaországgal folyton fentartották az érintkezést. Jón. I. B.-ből pedig az tűnik ki, hogy a törté- netünkben szereplő hajósok pogányok voltak, a legnagyobb valószínűség szerint feniciaiak.

Ide, tehát, e távoli vidékre szándékozott Jónás mene- külni, futásával bizonyítván, hogy a küldetést felvállalni nem akarja.

Az a Tcérdés támad itt, hogy mi volt az ok, mely a prófétát a futásra indította s mely Isten akaratával szemben öt ellenállásra bírta?

Erre nézve a magyarázók több-kevesebb valószínűség- gél biró vagy épen valószínűtlen indítóokokat hoznak fel.

Bizonyos, hogy a futás indítóokát nem lehet megtalálni a prófétának abbeli félelmében, hogy ha a niniveiek meg nem térnek, fáradozása hiábavaló lesz (Ewald); mert már