Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Dr. Vetési József: Egy XVII. századbeli apologia

EGY XVII. SZÁZADBELI APOLOGIA.

349

bizonyíték hatásos és Labruyére óta mint tudjuk, számtalan formában került bele apológiánkba. Halljuk azonban, hogy mit mond a bölcselkedésről ő, aki alaposan ismerte Des- ■cartes és Malebranche rendszereit is: »Nem minden zene alkalmas Isten dicséretére, s arra, hogy szentélyében meg- hallgassák. Nem minden bölcselkedés beszél méltóan Isten- ről, hatalmáról, cselekvésének elveiről és misztériumairól. Minél szubtilisabb és ideálisabb az a filozófia, annál hiábavalóbb és haszontalanabb arra, hogy olyan dolgokat magyarázzon meg, amelyek az embertől csak természetes észt követelnek, hogy bizonyos pontig érthetők legyenek, s amelyek azon túl érthetetlenek. Számot adni akarni Istenről, tulajdonságairól, s ha szabad így nyilatkoznom, cselekedeteiről, annyi mint sokkal tovább menni a régi bölcselőknél, az apostoloknál, az első egyháztanítóknál, az a módszer nem fogja megtalálni az igazságot, hanem csak hosszasan és mélyen fog ásni, anélkül hogy megtalálná az igazság forrásait. Mihelyt odahagyjuk a jóság, a könyö- rület, az igazságosság, a mindenhatóság fogalmát, amelyek Istenről olyan magasztos és gyöngéd eszmékkel szolgálnak, bármilyen lehető nagy erőlködést végezzen is a képzelmünk, csak száraz, üres, terméketlen kifejezéseket kapunk; álma- tag, minden rendes fölfogástól távoleső fogalmakat nyerünk, vagy legfölebb szőrszálhasogatókat s olyan mértékben vesz- tünk egy keveset vallásunkból, amilyenben betekintést nyertünk egy új metafizikába.«

Kétségtelen, hogy ezekben a Descartes és Malebranche bölcselkedése lebegett Labruyére szemei előtt. Mindkét- tőt, meg vagyunk győződve, egyénileg a legjobb szán- dók vezette, mindkettő mélyen vallásos lelkűiét volt, s mindkettő szentül meg volt győződve arról, hogy bölcsé- szete hasznára fog válni a keresztény vallásnak, igazságait uj fényben fogja bemutatni. Sőt mindkettőnek, de főleg az utóbbinak az bevallott célja volt, s szintén abban keresték okoskodásuk jogosultságát. A nagy francia író kiválóan Malebranche ellen fordul, akinek rendszere tudvalevőleg nagyon közel jár a pantheizmus határain, s akit Descartes