Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Vetési József: Egy XVII. századbeli apologia
EGY XVII. SZÁZADBELI APOLOGIA. több tudóst és szellemes embert, kiknek Láb- '•e jellemei — Caracteres — mindennapi olvas- ^ukat képezik. Valóságos laikus erkölcstani léc- kék azok, s a nagy francia író meg is érdemli azt, bogy egy-két oldalát napjában átolvassa az ember. XIV. Lajos kora és társadalma van abban rajzolva, de úgy, hogy az ember változatlan természetét véve számba, a könyv a maga tanulságaival épúgy alkalmazható a mi századunkra s a jövendő századokra is. Finom gúnya, szellemes meg- figyelései, hol hibák ostorozása, hol kiváló tulajdonságok részletezése mindenkorra biztosítanak neki olvasókat, még ha egyszerűségében remek klasszikus nyelvezetét nem is veszszük tekintetbe. Sok tudós foglalkozott már vele, sok kommentárt Írtak már hozzá, de egy szempontból még nem tanulmá- nyozták, abból tudnillik, hogy vájjon Labruyére morálja keresztény morál-e, élteti, áthatja-e a kereszténység szel- lerne ? La Rochefoucaulclról, ugyanazon korszak nem kevésbbé hires moralistájáról általános és jogosult az a vélemény, hogy maximái csak az önzés tanait foglalják magukban. Ezt könyvének futólagos áttekintése után Labruyéreröl el nem lehet mondani. S 11a nem a merev egoismus keserű vagy kesernyés hirdetője, ha nemesebb, magasztosabb erköl- csiségre akar tanítani, honnan veszi ennek elemeit, honnan táplálja erkölcsi érzületét?
