Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Nyőgér Antal: Az oltár
AZ OLTÁR. 299 magasló Golgothát is, amint annak halma mögől a leszálló nap átragyogva vérpiros sugarainak özönével azt elöntötte. így a jeruzsálemi oltár följárójának Isten parancsából a napkeleti részen történt elhelyezése Krisztusnak, az Isten bárányának golgothai áldozatára utalt, aki szentséges véré- tői elborítottan, az esti bárányáldozat idején, ott függött holtan a kereszten. Ez oltárnál minden jelentményes, nincs itt semmi, ami- hez ne volna kötve egy vagy más olyan, ami a várt Messiásra vonatkozik. Ezen nincs is semmi csudálkozni való, hiszen e népet az Isten egyenest arra választotta ki, hogy benne a megváltói hitet, reményt föntartsa. Maga e nép épen ezért érdemesült arra, hogy annyi csudajelek közt éljen; körül is vette őt az Ur törvényekkel, melyek folyton-folyvást a jövendő Messiásra utaltak. Azért jelentményes és typikus itt minden, de főképen az, ami az áldozattal egybekötött, ilyen pedig kiválóképen az oltár. Nemcsak a kövek birnak jelentménynyel e szétimfával körülvett oltárnál, hanem maga az a szétimfa és ennek a minősége az oltárnak annak minden fölszerelése egész a leg- aprólékosabb részletekig a jövendő messiási időről beszól. Ne gondolja azt senki, hogy erőltetett mysticismus túlságoskodik talán e tekintetben. Épen nem, hiszen a tényállás, a dolog mivolta követeli azt, hogy a mély jelentőséget keressük. Az áldozati oltáron tűz égett, erre az oltárra keretnek teljesen alkalmatlan az elhamvadható fa, és mégis ezt ren- delte az Ur; de elrendelte egyszersmind azt is, hogy rézzel vonja be Mózes ezt a fát, és pedig kívül-belül. A bölcs Isten nem ok nélkül tette ezt, mert hogyha az a rézlemezek alá elrejtett fa semmi alapos jelentőséggel nem bir vala, akkor egy- szerűbb lett volna azt a fát egészen elhagyni és tisztán rézből készíttetni az oltár keretét. De az Isten megparancsolta a fát és pedig első sorban, a réz ott csak másodrendű. Mit jelent- hét e fa ? Lássuk előbb mit jelentett az oltárfába belehordott faragatlan kő vagy föld? A Messiásra vonatkozólag a Goi- gothát, az a fa tehát a Krisztus keresztfáját. E fa szetim, ennek az a természete hogy korhadás nem ütközik bele. így 20*