Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Nyőgér Antal: Az oltár

296

NYÖGÉR ANTAL.

menye. Mikor a Szinai törvény ezt így parancsolta, ezzel azt is meg akarta értetni, hogy az Isten önmagában, tér- mészete szerint tökéletes és bevégzett jó és öntökéletessége nem szorul semmiféle külső idegen hozzájárulásra, amint azok a csiszolatlan kövek a maguk meglevő természetes állapotában elegendők az oltár bevógzettségéhez.

Az Úrnak a tízparancsolat kihirdetése után az oltár építményéről nyomban kiadott eme rendelete kötelező volt nemcsak a vándorlás közben alkalmilag fölállított oltárok- nál, de ama hordozható oltárnál is, amelynek a kerületét szétimfából készíttette az Isten, valamint Salamonnak, Zoro- bábelnek és Judás Makkabeusnak állandó oltárainál. Ezek az oltárok belül üresek voltak és földdel vagy faragatlan terméskővel töltötték 1 meg ezeket is. így vonul át az oltár az egész ó-testamentumon hűen megőrzött lényeges jegyei- vei és megmaradt mint előkép mindaddig az időig, amely- ben Krisztus bemutatta az előre jelzett s annyira várt Üdvözítő áldozatát a Golgotha nagy oltárán.

Az ószövetség oltárainak nemei és jelentésök.

Isten parancsa értelmében az ószövetségben a zsidók- nak kétféle oltáruk volt: egyik az égő-áldozat oltára, másik meg a füstölő-oltár. A nagyobbik és elsőbb oltár volt az épenégő áldozatok oltára, amelyen reggel mindjárt először egy bárányt áldoztak föl és este a legutolsónak ismét egy bárányt kellett naponként áldozatul bemutatni és pedig úgy, hogy azt részekre osztván, egész éjjel égették a papok. E két bárány-áldozat között történtek az egyéb áldozatok. Ez oltá- ron ápolták a szent tüzet, amelynek kialudnia nem volt sza- bad soha. Az égő-áldozatok ez oltára addig, míg a templom meg nem épült, hordozható volt s készült szétimfából. Négy- szög alakja vala, 5 könyök széles, 5 könyök hosszú és 3 könyök magas abból az okból, hogy a papok azt könnyen fölérhessék és mindegyik sarkán fölül egy-egy szarv.állott föl rajta, az

■ II. Macch. 4, 46.