Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Nyőgér Antal: Az oltár
AZ OLTÁR. 297 egészet pedig, a szarvakat úgy, mint az egész alkotmányt teljesen bevonatta rézlemezzel az Ur, hogy így a tűz meg ne emészthesse a szétimfát. A szarvról lánchoz erősítve csüggött le az oltár közepéig a rézrostély, alul a lehulló hamunak volt a helye. Ezenkívül volt az alsó részén két-két réz- gyűrű, amelyeknél fogva a rézzel bevont szétimfarudakon vitték egyik helyről a másikra vándorlásaik alatt a bele- rakott kövektől az ez esetre már megszabadított oltárt. E hordozható oltárhoz teljesen hasonló módon készí- tette Salamon is az ő oltárát azzal a különbséggel, hogy ez a megépített fölsóges templom és a bemutatott áldozatok nagyságához mérten nagyobb terjedelemmel birt: 20 könyök hosszú, 20 könyök széles és 10 könyök magas vala s körös- körül vastag rézlemezzel vette körül, valamint a szarvak is rézből voltak. Az Isten törvényt hozott arra, hogy az oltár ne álljon a magasban: »Lépcsőkön ne menj föl oltáromhoz, hogy valamiképen meg ne láttassák meztelenséged.«1 Ez okból a sátor előtt álló oltár csak három könyök magas volt, Salamon oltára ugyan tíz könyök magasságú vala, de mes- terségesen készített lassú emelkedésben szállott föl maga a talaj, úgy hogy e följárónál itt sem volt több a magasság, mint a törvény által előirt három könyök.1׳ Ez isteni parancs- nak igenis komoly erkölcsi oka vala. A körülzajongó pogány nemzetek tollal le sem írható utálatosságokat cselekedtek éppen áldozataik közben és hogy még kirívóbban tehessék undokságaikat, a zsidó nép szomszédságában lakozó feniciek, moábiak, kananeusok az általok imádott Beelphegor, Priapos, Chamos bálványistenek oltárait föl a magasba emelték. Az oltár úgy a szövetség sátora, mint Salamon és Zorobábel temploma előtt a keleti részen állott s az áldó- zatot bemutató pap az oltárhoz a keleti részen járult és így arcával az előbbi időben a sátor, utóbb pedig a tem- plom felé fordult.3 1 Exod. 20, 26. 2 Ribera L. 2. de templo c. 20. . 3 Ezech. 81, 6. Hittudományi Folyóirat. 1901. 20
