Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Nyőgér Antal: Az oltár

282

NYÖGÉR ANTAL.

Beersabónál ismét megjelent az Úr Abrahámnak és szövet- séget kötött vele, Abrahám ugyancsak itt is oltárt készített.1

Mit tanúsítanak mindezek a vízözönt közvetlen követő korból vett történeti adatok ? Azt, hogy legelső sorban ott azokon a helyeken épültek e messze kornak oltárai, amelyeket kiváló esetekben maga az Isten szentelt meg s különösen kitüntetett kegyelmeivel. Abrahámnak mélyen vallásos lelke magától is rájöhetett erre, de még más körülmény is volt, amely befolyásolta őt, hogy az ily helyeket oltár illet meg és az oltárok az ily helyekre egyenest odaülök. Fontos Abrahám oltárainál pontosan tudni az időt, amelyben ő élt, fontos tudni Abrahámnak családfáját.

Abrahám született a 292.2 évben a vízözön után; 70 éves volt, amikor Isten kihívta őt Chaldeából. Abrahám Noénak az egyenes ágon leszármazott nyolcadik nemzedéki unokája vala. A Szentkönyv Noénak a jámbor Semtől leszármazó nemzedékeit szigorúan körültekintő pontossággal közli egész Abrahámig, épen azzal a célzattal, hogy világosan megérttesse, hogy melyik család volt az, amely az igaz hitet és a vallási őshagyományokat csorbíttatlanul megőrizte.

Noé életének napjai a vízözön után még 350 esztendőre terjedtek, tehát 58 évig élt együtt Abrahámmal a földön, fia Sem pediglen 502 esztendeig élt a vízözön után, messze túl- élte magát Ábrahámot is. Mikor a szentíró ez évszámokat megírta, megírásának nemcsak az volt a célja, hogy a pátriárkák életkorát jelezze, hanem az is, hogy megérttesse az utókorral azt, hogy az őshagyományok mily természetes úton-módon jutottak tudomására a későbbi ivadékoknak. Nemzedékről-nemzedékre szállanak azok, de az ősapa, ükapa, szépapa, dédapa, nagyapa mindig ott van, aki tanít és fölügyel arra, hogy a tőle eredő ivadékok hibát ne csusz- tassanak az Istentől kinyilatkoztatott hitbe.

• Gén. 13, 18.

2 Chronologia Sacra.