Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Nyőgér Antal: Az oltár

AZ OLTÁR.

271

ami valónknak elvitázhatatlan természetéhez tartozik. Itt hódol az ember testével, leikével, összes tehetségeivel és nyert külső' javaival egyetemben az ő fölsóges teremtő Urának.

Ez okból, amily ünnepies, épen oly szent e cselekmény, s minthogy e cselekmény külső tárgyakat, dolgokat tételez fel, épen azért természetesen vele együtt járó az is, hogy egy bizonyos, az emberen kívül levő helyen történjék ez az áldozati cselekmény. Az áldozattétel fogalma, jegyei szerint tért, helyet követel és e hely, ahol e ténykedés történik a vallásos érzet legünnepiesebb megnyilvánulásának kiválasz- tott, megszentelt helye, amely helynek a neve: oltár.

Ha tehát keresed az oltár eredetét, alapját, ezt magá- ban az emberi természetben gyökerezőnek találod. Terme- szetes folyománya ez a vallásos érzetnek, származik attól, aki az embert úgy, amint van megalkotta: az Istentől. Ez az oka annak, hogy nincs, nem létezett e földön a legrégibb kortól fogva emberi társadalom, melynél hiányzott volna az oltár, amint ide alkalmazhatólag mondja a pogány író törvények, városok nélkül találhatsz embereket, de vallás és oltár nélkül nem. Ezt a Teremtőtől belójök oltott ösztön sürgeti, mely az ember lényét, legbensőbb valóját hatja át.

Az oltár létének alapja az emberi természet. Ez világos igazság akkor is, hogyha az embert úgy tekintjük amint ez akkor volt, amikor a Teremtő kezeiből ártatlanul kikerült. Még világosabban kitetszik ez igazság akkor, 11a az embert úgy nézzük, mint aki Istene ellen már vétett s bűnsúlyt hord magán.

Ha az embert ártatlan állapotában a saját természeti valósága utalja az áldozattételre, az oltárra, ugyanerre még sokszorta nyomatékosabban, sürgetőbben készteti az ő bűnös- ségének súlya. Hogyan ? — a bűnös ember továbbra is meg- maradt értelmes lénynek, megmaradt benne bűnös állapotában is a kiirthatatlan vágy, a természetes törekvés boldoggá lenni.

Értelmes mivolta szerint az igazság természetes ösztöne éreztette vele, hogy a bűnért elégtétel, jóvátétel jár. Mert mi a bűn? készakaratos elvonása, megvonása az Istentől