Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Hám Antal: Jónás próféta könyve
254 DR. HÁM ANTAL. lyozni.1 Reménye tehát, hogy a niniveiek nem térnek meg s így bűnhődnek, szétfoszlott, megsemmisült. Ez a körül- meny a legnagyobb elkeseredéssel tölti el lelkét úgy, hogy haragra gerjed, s ö, ki azért hirdette Ninivében a bűn- bánatot, hogy lakói megtérjenek, most, mikor látta a sikert, nem tudja fékezni emiatt való felindulását, hanem panaszos szavakban önti ki lelke keserűségét az Úr előtt. Hogy Jónás haragjának oka valóban az volt, hogy a niniveiek, Izrael ellenségei elkerülték a büntetést, mutatja a IY. 10. is, amely- bői az tűnik ki, hogy Isten azért feddi a prófétát, mert ez neheztelő leikével Ninive pusztulását óhajtja. 2. v. Es könyörögvén az Úrhoz, mondd: Kérlek, Uram, vájjon nem ez vala-e az én igém, mikor még földemen valék ? Azért igyekeztem előre Tarzisba futni; mert tudom, hogy te kegyelmes és irgalmas Isten vagy, hosszútűrö és nagy könyö- riiletességü, ki elengeded a gonoszságot. Bármekkora is a próféta haragja, nem feledi, hogy Istene előtt áll, s azért panaszát enyhíti, mert »könyörög« és »kéri« az Urat. Nem ez vala-e az én igém igazolása az ö futásának: nem azt mondtam-e, mikor még otthon voltam, hogy nem pusztul el Ninive, ha megtér ?1 2 1 V. ö. a miket Jónás futásának okairól fentebb (in I. 3.) mondtunk. 2 Másképen értelmezi Kaulen (i. m. in IV. 2. p. 66. sq.): »Mivel népét rendkívül szerette, semmit sem óhajtott inkább, minthogy az megtérvén, részese legyen az igaz üdvösségnek. Mikor tehát Ninivébe küldetett, azt akarta, hogy legyen példa, mely a zsidókat gonoszsá- gaiktól elrettentse. Ámde előre látta, hogy a niniveiek bünbánata Istent, könyörületességénél fogva, irgalmasságra fogja indítani, a zsidók pedig nemcsak hogy meg nem javulnak, hanem mivel a pogá- nyokat nem éri büntetés, még jobban megátalkodnak vétkeikben. Ez az, amit mond: vájjon nem ez vala-e az én igém, mikor még föl- demen valék ? és megvallja, hogy inkább akart Tarzisba menni, mintsem oka lenni annak, hogy népe szigorúbban megbüntettessék«. Azonban az, hogy Jónás »előre látta«, hogy a zsidók csak azért is megmaradnak még inkább bűneikben, mert a niniveiek megmene- kültek a büntetéstől, csak föltevés, melyre a szöveg alapot nem nyújt• Ugyanez áll a zsidók szigorúbb bűnhödéséről is.