Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Dr. Hám Antal: Jónás próféta könyve

22

I)R. HAM ANTAL.

»A mi szerzőnk pedig, aki Jónást ily hátrányos világításban mutatja be, egy szóval sem jelzi, hogy azt akarja, hogy őt annak a prófétának tartsák; sőt a III. 3. szavaival: »Ninive nagy város vala,« úgy jellemzi magát, mint aki tetemesen később élt.« 1

Itt két ellenvetés áll előttünk: a próféta jelleme és äz írónak az a kifejezése, hogy Ninive nagy város vala. A prófétának könyvünkből összeállítható jelleme azt mutatja, hogy Jónás maga így le nem festhette magát, mert ki volna olyan, hogy gyengeségeit, hibáit, bűneit leírja s így mutat- kozzék be az utókornak? Ezt tehát csak más írhatta meg. Továbbá mivel az író azt mondja, hogy Ninive . . . vala, bizonyos, hogy Ninive szerzőnk korában már nem állt, mert különben nem írta volna, hogy vala. Minthogy pedig Jónás próféta idejében Ninive még virágzott, világos, hogy köny- vünket Jónás nem írhatta.2

Tévedés mind a két ellenvetés.

Az a világítás nem lesz oly »hátrányos«, sem a próféta jelleme nem lesz oly »utálatos« és »ördögi«, mint Eichhorn állítja, ha minden elfogultság nélkül bíráljuk meg tetteit. Vonakodása nem áll egyedül a szent történelemben. Mert hogy másokat mellőzzünk, vájjon nem ezt látjuk-e Mózes éle- tében? Mikor azúr el akarja küldeni Fáraóhoz, hogy kiszaba- dítsa kezéből az izraelitákat, azt kérdi az Úrtól: »Ki vagyok én, hogy Fáraóhoz menjek és kihozzam Izrael fiait Egyptom- ból?« (Exod. III. 11.), és az Úr minden biztatására van neki ellenvetése: hogy nem fognak neki hinni; hogy azelőtt sem volt ékesszóló, most pedig még »akadozóbb és kése- delmesebb nyelvű« (Exod. IV. 10.). Sőt az Isten kijelentésére, hogy »én szádban leszek, és megtanítalak, mit szólj« (u. o.

' Hitzig, i. m. 157. 1.

3 így Jahn, Introductio in. 11. ss. V. F. in epitomen redacta. Ed. 2. Viennae. 1814. 129. §. 347. 1.; Erahnter i. m. 6. 52. 59. k. 1.; Kleinert i. m. 19, 1. Ve Wette-Schrader, Lehrbuch der kist.-krit. Ein- leitung in A. T. 8. Ausg. Berlin. 1869. 292. §. 465. 1. f.) jegyzet.

3 L. Eichhorn kifakadásait Jónás próféta ellen i. m. III. k. 574. §. 268. kk. 11.