Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Szilvek Lajos: Magyarország és a kereszténység

80

DR. SZItiVEK LAJOS.

elviselni kemény sorsukat a kereszténység helyzetükkel egyedül kibékítő tanai nélkül, meg tudta szüntetni a pau- perismust, el tudta tüntetni a köznyomort ? Világbiró jogarának árnyékában milliók tekintenek éhezvén, aggódva a holnap elé, több mint népességének egy harmada siral- más ínségben tengeti napjait, és a keresztény civilizáció közepett a fehér rabszolgaságnak a réginél sok tekintetben keservesebb fajtája keletkezett az anyagi kultúra bámu- latos vívmányainak dacára is. Mikor az emberek roppant tömege magában az egyre gazdagodó anyaországban is kénytelen magát eltemetni a kőszénbányákban, hogy vala- hogy eltengethesse nyomorult■ életét, melyet a bányák levegője és párolgásai megmérgeznek; midőn a gyárak zajos műhelyeiben nők és gyermekek ezrei sinlődnek test- ben, butulnak lélekben csak azért, hogy éppen csak az éhhalál dermesztő karjai elől megmeneküljenek: vájjon, ha nem a kereszténység égből hozott igazságai, ki fogja ezek- nek szivébe a megnyugvás balzsamát becsepegtetni, ki fogja az arcukról lepergő keserű konyeket kegyes kézzel letörölni, ki fogja e háborgó elemek mindig kész kitörését elnapolni, megakadályozni, ha nem Jézus Krisztus, ha nem a kereszténység békéltető nagy elvei ? . . .

Hova jutottak a franciák, akik a népek boldogítha- fásának módjai, az emberi jogok fölött annyit gondolkoztak, annyit tanakodtak ? Ezek az emberek, akik a múlt század végén abban képzelődtek, hogy nekik jutott osztályrészül a dicső küldetés: az emberiséget megváltani, a keresztény elvektől elszakadván, az utcákra kivitt merész elméleteik- kel hova jutottak el a történet véres lapjainak szomorú tanúsága szerint? Trónvesztettnek nyilvánították az Istent, oltárra helyezték a szemérmetlenséget, és — risum tenea- tis! — a társadalom e nagy reformátorai megtámadták magát a társadalmat legelemibb létföltóteleiben, a tulajdon- jog- és a családban: a vagyon lopás, a nő közös mindenki- vei, hirdetik e nópboldogítók merész homlokkal zavart agy- velővel. Megkíséreltek e régi nagy dicsőség örökösei minden kormányformát; kisütöttek minden lehető és lehetetlen, nép-