Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Szilvek Lajos: Magyarország és a kereszténység

MAGYARORSZÁG ÉS A KERESZTÉNYSÉG. 77 hatnak a kereszténység nélkül ? Ma, midőn az örökkévalók helyébe a földi érdekek, az igaz és jó helyébe a haszon és kényelem tolakodnak; midőn az élet általános nagy küzdelmében kórlelhetlen elszántsággal annyian ideálok helyett csak anyagi előmenetel s élvek után törtetnek; midőn a tudományok is majdnem kizárólag az anyagi jólét alantas szolgálatába szegődtek; midőn az emberiség maga- sabb érdekeit gondozó theologia és filozófia mellőzésével mindegyre kizárólagosabb lesz a szó tágabb értelmében vett ökonómiával való foglalkozás; midőn sokak szerint a kultúra haladásának egyedüli zsinórmértékét az képezi, hogy az anyag mennél teljesebb ismerete s erőinek kihasz- nálása a test igényeit és az élet kényelmét mennél jobban kielégítsék; midőn aesthetikai Ízlésünk nap-nap után dur- vul, az erkölcsiség szintája egyre alább száll, a gyakorlati vallástalanság egyre szélesebb medret váj: vájjon van-e napjainkban az elmékben világosság, az akaratban törek- vés, a szívben nyugalom, az életben boldogság; vájjon a népek felvilágosodottabbak, nemesebbek, boldogabbak let- tek, mióta ignorálni kezdik a kereszténység társadalom- megmentő égi elveit? . . . Vétkes egyoldalúsággal az emberi lélek minden erejének összes működését a síron inneni élet boldogítására nem lehet összpontosítanunk. Ez a titáni, istentelen törekvés szembeszökőleg hiábavaló: az emberek, a népek boldogtalanok. Az embernek a mindennapi kényé- ren kívül magasabb ideálokra is szüksége van, és tán a Pessimismus vádja nélkül elmondhatjuk, ha itthonn körül- tekintünk, hogy bizony, bizony kicsi emberkék, törpe epigonok lettünk hitben erős, lelkesülni folyton tudó, áldozatra mindig kész apáinkhoz viszonyíttatva! A művelődés és kényelem haladása érzékenyebbé tette az embereket a mindig tömegesen mutatkozó kellemetlen- ségekkel szemben; a jólét gyarapodtával az igények is szaporodnak; önmegtagadásra, keresztény önmegtagadásra van szükség mindenekelőtt. A népszerűsített tudomány sok hasznosra tanította meg az embereket, de létünk benső nyugalma-, a szív elégedettségének megteremtésében nagyon

Next

/
Thumbnails
Contents