Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Szilvek Lajos: Magyarország és a kereszténység
78 DR. SZILVEK LAJOS. aránytalan, igen gyönge eszköz. A tudomány ugyan hata- lom, az ismeret gyönyörűség, de a profán tudomány alantas szárnyalásával az emberiséget sohasem lesz képes boldogí- tani; óriási vállalatok sem szüntethetik meg a pauperismust és annyi véres forradalom nyomában még mindig nem virágzott fel az egyenlőség, szabadság és testvériség. Németország nagyon műveli a tudományokat és elő- kelő helyet biztosított magának a filozófiában. De ha rósz- szat szül a tudatlanság, itt ismét látnivaló lett, hogy még veszedelmesebb az áltudomány. Ha valaki nem kiséri a világegyetem nagy pharoszának, a kereszténységnek, égi fényét folyton figyelemmel, okvetetlenül hajótörést szenved. Az idegpusztító mélységes bölcselkedésnek ime egy-két kétségbeejtő tana izleltetőnek: Schopenhauer, a maga nagy eredetiségével, szín- és keserűségben gazdag stílusával, remek hasonlataival, ember- gyűlölő, pessimistikus, istentagadó jellegével annyira impo- nált az idők kedvező körülményei folytán kortársainak, hogy ezek az igazság helyett az exquisit eredetiséget haj- szólván, jó darabig nem szabadulhattak hatása alól, noha a tevékeny, kedélyes, értelmes németnek mégis csak rop- pant elnézéssel kellett lennie oly bölcselővel szemben, akinek az a frenetikus gondolata támadt, hogy »vagyok, mert akarok lenni«, aki arra a nyakatokért curiosumra vetemedett, hogy a XIX. században, a civilizált Nyugat kellő közepén megkísérelje amaz öngyilkos buddhistikus tan felfrissítését, hogy a boldogságra, törekedvén, igyekez- zünk .... megsemmisülni. Hartmann, miként az a bölcselőhöz illik, alapjában és legprimitívebb phasisában tekintve a dolgot, úgy találja, hogy a vallás első fokát már az állatnál is szemlélhetjük. Az állat, mondja Hartmann, igen célszerűnek találhatta, hogy különben is csak névleges szabadságáról lemondván, az embertől való önkéntes függésben szívesen keresse ennél s várja ettől mindazt, amire szüksége van, s amit csak szakadatlan erőlködés szerezhetne meg neki szabadságában. Az okosabb háziállat s az ura közt levő viszonynak vallási
