Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Szilvek Lajos: Magyarország és a kereszténység
MAGYARORSZÁG ÉS A KERESZTÉNYSÉG. 71 És ismét: A tudomány, elválasztva az igazságtól és erény- töl, nem egyéb mint képesség a rossz elkövetésére. Rousseau is kénytelen egyik levelében megvallani: »Nem hiszem, hogy az ember vallás nélkül erényes lehessen; magam is sokáig vallottam e hamis nézetet, de már kiábrándultam belőle.« Századunk egyik kiváló keresztényellenes bölcselője, Spencer Herbert sem tudja megérteni, hogyan lehetne a profán tudomány erkölcsnemesítő, írván: A szellemi mű- veltségtől erkölcsnemesítő hatást várni, holott a tények világosan ez ellen szóknak, már magában véve is nagy sületlenség. Micsoda összefüggés létezhetik a szavakat jelentő Írás jegy csoportoknak megtanulása és a magasabb fokú kö- telessógérzet kifejlődése között ? Képzelhető-e, hogy ama könnyűség, amelylyel valaki a hangokat fennakadás nélkül kifejezheti, egyszersmind a jónak gyakorlására is fogja bűz- dítani ? Avagy talán rokonszenvet ébreszt az egyszeregy tudása és az osztási számművelet ismerete az emberi szív- ben a felebarátnak kárára törő szándékot elnyomja? S ki hiszi, hogy a helyesírási gyakorlatok és nyelvtani elemzé- sek képesek az igazságosság érzetét fejleszteni vagy pedig a földrajzi ismeretek az igazság iránti tiszteletet fokozni? Mindezen okok csak oly viszonyban vannak a jelzett ered- ményekkel, mint a testgyakorlat, mely csak a kéz erejét fejleszti és a lábakat izmosítja. Azon hit tehát, hogy a tankönyvek és a tudományos olvasmányok az erkölcsöket megjavíthatják, korunk babonái közé tartozik. (V. ö. Freppel- Csápori, A francia forradalom 83—85. 1׳.) Nem időzhetek e helyen ősrégi nagy nemzetek, pl. az aztékok, chinaiak, indusok, egyptomiak stb. nagy méretű műveltségének közismert terméketlenségéről; nem bocsát- kozhatom annak fejtegetésébe, hogy a keresztény kultúrát sok tekintetben felülmúlt és fellépésében megelőzött arab kultúra mint tűnt el a népek lelkére gyakorolt maradandó benyomás nélkül Európa színpadáról; csak azt akarom még e helyen olvasóim emlékezetébe idézni, hogy a népek tör- ténetének egybevágó tanúsága szerint a keresztény elvek elhanyagolása egyúttal, természetesen, a népek hanyatlását
