Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Kudora János: Magyar egyházi szónokok

662

KUDORA JÁNOS.

munkában foglalá . . . Prédikáláshoz kezdvén nem forgott fejedelmek ismeretségében . . . hanem alacsony, együgyü köz- seggel, publikánsokkal, poklosbetegekkel társalgott. Udvarba és fejedelmek eleibe csak akkor ment, mikor csúfoltatni és gyalázatos halálra akart ítéltetni . . . Ezek így lévén, mi dolog tehát, hogy halála előtt ötödnappal, virágvásár- nap ily nagy ceremóniával és szokatlan dicsőséggel, ily királyi készülettel és pompával méné a királyi városba, mint az evangélium betűjéből hallátok ? Miért veszi fél a királyi nevet, melytől azelőtt futott ? Mert az evangélisták írják, hogy a község azt kiáltotta neki: Áldott a király, ki az Úr nevében jött. Áldott a mi atyánk Dávid országa, mely eljött. Ezekért a szókért meg nem szólítá a sokaságot sőt menté a papi fejedelmek zúgolódása ellen; és örömest fel vévé a királyi nevet és tiszteletet (Propositio) : Bizony- nyára álmélkodást érdemel ez a mi Urunk cselekedete és méltó ennek okait vizsgálni. Azért e mai tanúságunkat csak ez egy dol%1־a határozom, hogy végére menjünk, mi okból és mi végre akart Üdvözítőnk ily dicsőségesen menni Jeruzsálembe. Kérlek, legyetek figyelmetesek«.1

Ezen előterjesztésben a nagy ellentétek feltüntetése által szerzi meg hallgatóinak élénk érdeklődését, rokonszen- vét és figyelmét tárgya iránt.

Ünnepek alkalmával a szermo ezen nyugodt és mél- tóságos előterjesztése emelkedetté válik; örömet, ünnepi hangulatot kelt és terjeszt maga körül: »Minekutánna az Istennek győzelmes bajnoka, a zsidó népnek fényes csillaga, a tökéletességnek eleven tüköré, sz. Dávid, hazájának és nemzetségének szabadulásáért ama felfuvalkodott Gróliáttal megharcolván, diadalmasan visszatért volna, azt olvassuk, hogy az egész zsidóságnak minden városiból seregekkel, mentek eleibe, nemcsak férfiak, hanem az asszonynépek és gyenge szüzek is, kik énekelve, táncolva, dalokkal, sípokkal zengedezve Dávidot nagy dicséretekkel, sok szép hálaadásokkal magasztalták . . . Ha ily nagy dicsőséggel és

1 Virágvasárnap I. préd.