Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Kudora János: Magyar egyházi szónokok

Ellentétek, szónoki szempontból becsesebbek a hason- latoknál: »Ha ember fia lett (Jézus), azért lett, hogy mi Isten fiai legyünk. Ha kisded gyermek, azért ilyen, hogy minket tökéletes férfiakká tegyen . . . Tejet szopott, hogy minket mennyei eledellel tápláljon. Kicsinynyé lett, hogy minket nagyokká tegyen. Posztódarabocskába takartatott, hogy minket az igazságnak menyegzős köntösébe öltöztessen. Szegénynyé lett, hogy minket gazdagítson. Nincs helye a szálláson, hogy nekünk helyünk lehessen mennyországban. . . Sírva született, hogy a mi könyhullajtásunkat raegszá- raszsza«..1 »Az anyaszentegyház fundamentoma, ki nem régen dicsekedék, hogy kész meghalni Krisztussal, egy szóra elesik, és nem Góliát-tól, hanem egy alacsony rendű, ajtón álló szolgálóleánytól meggyőzetik. Akire az anya- szentegyháznak, sőt- mennyországnak kulcsa bízatott, egy kapu kulcsával biró gyenge asszonytól, mint Holofernes Judittól, földhöz veretik«.1 2 »Illeté Krisztus a Malchus fülét és meggyógyította. Csudát nem akara cselekedni a maga sebei gyógyítására, de csudát mívele ellenségeinek orvos- lására. Oh csodálatos irgalmasság! Aki öt halálra kereste, hogy azt megorvosolja, isteni hatalmának csudáját mutatja.«

Az ellentétek ezen felállításában Pázmány, mint lát- ható, nemcsak egyenrangú a klasszikus latin egyházi szóno- kokkal, hanem majdnem a fenségest érinti rövid, hatásos és változatos mondat szerkesztésével.

Az ellentétek gyönyörű szembe állítása, általában a latin géniusz sikerült szülötte, még inkább annak terméke a sententia. Pázmány mind a kettőben remekeket alkot s mutat be.

Sententia. »Miképen a kevélység kútfeje és eredete minden bűnnek: úgy az alázatosság minden jónak gyökere és forrása«.3 »Valaki magát nagyra becsüli, Istent nem böcsüli: valaki magát megalázza, Istent nagynak vallja és

1 Karácsony II. préd. bekezdés.

2 Nagypéntek I. préd.

s Advent III. vas. I. préd. I. rész.

602 KUDORA JÁNOS.