Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Kudora János: Magyar egyházi szónokok

650

KUDORA JÁNOS.

mondják az új hit csinálok, hogy a jó fiák iszonyodnak azoktól az eszközöktől, melyek az ő atyjok életét gyaláza- tos kínnal végezték. E felett, ha szabad a Krisztus kérész- tét becsülni azért, hogy Krisztus urunk sz. testét illette, a Judás ajakát és a hóhérok kezét is imádni kellene . . . Ezek csúfolkodó trágárok csel-csapási. Bezzeg mi sem azért tiszteljük a keresztet, hogy a mi urunk fájdalminak és gyalázatinak eszköze volt, hanem, hogy ez volt az oltár, melyen a főpapi fejedelem kedves áldozattal engesztelte az Isten haragját; ez volt a királyi szék, melyen a mi üdvö- zítőnk tökéletes szeretetét, győzhetlen tűrését, csodálatos diadalmát teljesítette. Ha azért a jámbor fiák becsületben tartják azt a fegyverderekat, melyben édes atyjok nem gonoszságért, hanem hazája, hite, nemzetsége oltalmáért dicsőségesen letette életét, méltó, hogy mi is tiszteljük a mi Istenünk keresztét. A Judás ajaka és a hóhérok keze nem szenteltetett, hanem halálos gonoszsággal undokítta- tott a Krisztus illetósével. Azért, noha az érzékenység nélkül való eszközöket megszentelheti a Krisztus testének illetése, de az okossággal élő ember szentséget nem nyer- hét tiszta és szent igyekezetből származott jó cselekedet nélkül«.1

b) A vonzó elem. Mindazt, mit a profán és az egyházi rethorika a vonzó elem bevonásáról a beszédbe ajánl és javasol, azt Pázmány beszédeiben felhasználta, bemutatta és sikeresen alkalmazta. Élet és erőtől duzzadó irálya a maga egészében a képek és metaforák egymást követő Ián- colata. Hasonlatai nem merészek ugyan, de igen szépek és gyakran a vonzó elemen kívül, még a meghatót is maguk- ban foglalják.

Hasonlatainak szépségéről s értékéről bizonyságot tehetnek ezen szemelvények is: »Mikor az anya szerelmes gyermekét híja és a kiseszű gyermecske nem akar hozzája menni, lasnakkal befedett emberrel, mint valami vázzal, vagy szokatlan bömböléssel megijeszteti a gyermeket, hogy

1 Szent Kereszt napján I. rész.