Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Kudora János: Magyar egyházi szónokok
MAGYAR EGYHÁZI SZÓNOKOK. 647 nunk valók, ka voltunk-e ezen a világon. Sőt, akik most ismernek, holtunk után úgy emlékeznek rólunk, úgymond sz. Jób, mint álomban látott dologról. Amely házakban most laktok . . . azok mind másokra szállanak, kik ti róla- tok annyit gondolkodnak, mennyit ti gondolkodtatok azok- ról, kik ezeket a házakat építették és száz esztendő előtt bírták; azaz csak neveteket sem tudják és mintha soha nem éltetek volna, feledókenységben lesztek«.1 Az érvelés módjai közül szereti a népies hasonlósá- gokból vont érvelést: »Kellemes barátság, hogy mást jó- akaratból megrészegítesz. Ha meleg Időben lovad megizzad és innya akar, nem szenveded; megrántod a száját, hogy el ne veszessed egészségét: ha pedig látod, hogy barátod felgerjedett a sok bor miatt, inkább erőlteted, hogy igyék; és amitől barmodat elfogod, arra kényszeríted barátodat; nagyobb gondod lóvén lovad egészségére, hogy sem bará- tód életére és üdvösségére. Ne adjon Isten senkinek ilyen barátot«.-’ Ugyanezen érvelési módot használja, midőn ismertről ismeretlenre von következtetést: »Csendes és bátorságos a mennyei ország, mivel sz. Pál mondása szerint az Isten országa igazság, békesség és öröm. Azért a világi nyava- lyák oda nem férnek, változás és nyughatatlanság ott nem lehet; sem hév, sem hideg; sem esők, sem mennydörgések; sem betegség, sem hadakozás, sem egyéb átkai ennek a siralomvölgyének ott nem találtatnak. Minden gyönyörű- seggel és vigassággal gazdag a mennyország, akár minémű kedves lakóhely legyen e földön, még ha a gyönyörűség paradicsoma volna is, csak árnyék a mennyország javaihoz képest . . . Ha Isten e földön, mely nékünk a barmokkal közönséges istállónk, sőt tömlöcünk, nemcsak választott inak, hanem ellenségének és örök kárhozatra menendőknek is ennyi sok kedves alkalmatosságokat és gyönyörűséges jókat adott. Vájjon mit ád a másvilágon választottinak, kikért az ő sz. Piát ennyi sok kinok alá vetette ebben a nyavalyás 1 I. h. I. rész bekezdés. . 2 Vízkecreszt ut. II. vas. I. prédikáció I. rész. 48*
