Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Kudora János: Magyar egyházi szónokok

648 KUDORA JÁNOS.

életben ? Ha az Isten ellenségi ennyi gyönyörűséges jókkal bővelkednek e földön, gondold, mit készített Isten az iga- zaknak abban az országban, melyben jutalmazza hívségün- két, és maga bőkezű gazdagságát, menyegzője napján mutogatta«.1

Máskor a jellemző külsőségekből meríti indokait és érveit tárgyának megvilágítása és beigazolására: »Ha vén vagy, előtted a koporsó és azért hajol hátad görbesége a föld felé, hogy temető helyedet mindenkor szemléljed. Mivel sz. Pál mondása szerint, aki megvénhedett, közel jár a halálhoz, és az ősz hajat a régi bölcsek halál virág- jának vagy zászlajának nevezték. Ha ifjú vagy, meggon- dőld, hogy több bárányt visznek a mészárszékre, hogysem juhot és egy ötvenesztendős mellett sok ezer ifjú vitetik a temető helyre«.2

Az oksági érveket is előszeretettel használja és közű- lök a legvilágosabbat s így legnépszerűbbet az okozatból az okra következtetöket szónoki módon kidolgozva értéke- siti: »Sz. Ágoston abból ismerteti, hogy a világ javai nem igen jók és nem érdemlik vágyódásunkat, mert ezeket Isten a veszendő és pokolra vetendő gonosz embereknek is bősé- gesen osztogatja, és mint sz. Dávid írja : a nagyobb bűnösök inkább bővelkednek és temérdekebb gazdagsággal birnak. Ama világ győző hatalmas rómaik mennyi bűnökkel voltak terhelve, rész szerint előszámlálja sz. Pál Rómába írt leve- lének első részében . . . Ha az istentelen, gonosz pogányok, ha a veszendő feslett keresztények sokszor bövesek a földi jókkal: tehát ezek a világi jók nem tehetik jókká azokat, a kiknél vannak. Azt pedig a természet okossága mutatja, hogy jó nem lehet, ami jóvá nem teheti, akiben vagyon . . . Tehát, ha a világ javait sokszor olyak bírják, kik amely teljesek és terhesek ezekkel, megannyira bövesek a vétekkel, következik, hogy a világ javai igen jók nem lehetnek«.8

1 Pünkösd ut. II. vasárnap I. rész.

4 Pünkösd ut. XV. vasárnap II. rész vége.

3 Pünkösd után XXIV. vasárnap I. préd. I. rész.