Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége

A HÁZASSÁG SZENTSÉGE.

627

Sógorság egyenes vonalon, első fokban vagyis: mos- toka apa mostoha leány, mostoha anya és mostoha fiú között, ha e sógorság törvényes úton, vagyis házasság útján kelet- kezett. Ezen akadály ngyan nem természetjogi, mint némely jogtudósok vélik, hanem csak tételes egyházjogi akadály, amely alól ennélfogva a Szentszék föl is menthetne, mind- amellett tényleg az Apostoli Szók nem ad az alól föl- mentvényt.1

B. A bűntett akadálya alól nem ad az Apostoli Szék fölmentvónyt, ha a bűntény általán ismeretes és a hitves halála tényleg bekövetkezett, akár csak egyik, akár mind- két fél közreműködött annak meggyilkolásánál.

4. Az alattomosság akadálya alól vagyis a trienti forma mellőzésével kötött házasság esetén sem ad az Após- toli Szék fölmentést oly országban, ahol a trienti zsinat határozata ki van hirdetve vagy el van fogadva. Ezzel ellentétben, ha titkos akadálylyal köttetett meg a házasság, de a trienti forma szerint, akkor mindig megadja a Szent- szék a fölmentvényt, sőt a Szentszék óhaja, hogy csendben, a felek között érvényesüljön a házassági frigy.

57. §. Azon elhárítható akadályok, amelyek alól az Apostoli Szék közönségesen fölment.

Igen nehezen és ritkán adott a Szentszék ,eredetileg fölmentvényt a vérrokonság másod- és a sógorság elsőfokú oldalágán. A trienti zsinat még sess. XXIV. de ref. matrim.

c. 7. úgy rendelkezett, hogy a vérrokonság és sógorság második foka alól, ha törvényes együttélésből (ex copula licita) ered, csak fejedelmi családoknak lehet fölmentvónyt adni, s csak nyilvános, fontos okból. Azonban a hívek javára való tekintetből az egyház enyhített a régi, szigorú fegyel- men, s jelesül a sógorság esetén a fölmentvényt másoknak is megadta.

Ma a vérrokonságnak nemcsak második foka alól ad az egyház fölmentvónyt, hanem még a második fok alól

1 Ben. XIY. de syn. dioec. 1. q. c. 13. n. 4.