Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Szilvek Lajos: Magyarország és a kereszténység

64

DR. SZILVEK LAJOS.

István és első utódjai korában a megindult egyházi épitke- zés csak a legszükségesebbre szorítkozhatott nagyobbára, utóbb azonban a fejlettebb román ízlésben épült nagyobb templomaink alkalmul szolgáltak szoborművek készíttetésé- hez is. A székesfehérvári székesegyház szentélyében a falak is oltár-szobrokkal és domború művekkel voltak díszítve, Hartvik tanuságtótele szerint mirifico opere kiváló művé- szettel valának elkészítve. »Legújabb és a maguk nemében páratlan emlékek ama domborművek, melyek a pécsi székes- egyház alsó templomába vezető két lépcső mentén a fala- kát borították, s melyek az első emberpár, Krisztus szüle- tése s élete, továbbá Sámson történetének több jelenetét s ezeken kívül több egyes alakot ábrázoltak. Azelőtt e dóm- ború művek sorozatának csak egyes darabjait ismertük, a székesegyháznak nemrég történt teljes újjáépítése alkalma- val azonban valamennyi napvilágra került. Egy részük igen megrongált, más részük valamivel jobb állapotban van. Van- nak köztük esetlen, gyarló darabok s viszont olyanok is, melyeken a képzelet élénksége s az alakító képesség meg- lepő; valamennyi fogyatékos kimunkáltságu. Keletkezésük idejét nem ismerjük; valószínű, hogy (nagyrészben) a XII. század legvégén, vagy a XIII. század elején készültek, s kétségtelenül olaszországi származású mester művei, de kevésbé avatott kezű segédek is dolgoztak rajtuk.« (E dara- bök egybeállítva képezik a minap megalakult keresztény múzeumnak legklasszikusabb alkotó részeit.) Hozzájuk járul még többé-kevésbó megrongált állapotban levő több emberi s állati fej s tömérdek dekorativ szobrászati munka. A gyula- fehérvári (XII. században épült) székesegyház szentélyzára- dókainak külsejét számos állati és emberi alak diszesíti, belseje pedig a román-kori szobrászat legérdekesebb emlé- keit mutatja fel, aminők (domború műben): próféták, após- tolok, Erzsébet látogatása stb. Szobrászati disz tekintetében a román korból fenmaradt valamennyi építményünk közt leggazdagabb a jáki templom a XIII. sz. közepéből (külö- nősen a homlokzaton Krisztus és a tizenkét apostol). Szob- rászatunk árpádkori emlékei láthatók még egyéb templo-