Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Szilvek Lajos: Magyarország és a kereszténység
R mainkban is, mint pl. a bényin (Esztergom vm.), Sopron- ban stb. A csúcsíves művészet kevésbbé volt kedvező az épü- lettel kapcsolatos szobrászatnak. Még leginkább a templom kapujának béllete, ívmezője és a nyílását környező falterüle- tek szolgáltak alkalmid a szobrászati művek elhelyezésére. Legkiválóbb ilynemű műalkotásunk Kassán látható. Itt említhető még Graram-Sz.-B.enedek, Késmárk, Eperjes, Bártfa is. A szárnyas oltárok divatja és síremlékek megrendelése szintén előmozdították a keresztény eredetű és jellegű szob- rászat haladását. A keresztény vallási eszméknek köszönte létét sok már elpusztult szobormű, amelyek volt létezését írásművek bizonyítják, minő pl. sz. Margitnak domború művekkel díszített ravatala, amely a margitszigeti tem- plombán állott; Nagyváradon a székesegyház előtt állott magas márványtalapzaton dicső emlékű királyunk, szt. László ércből öntött és megaranyozott lovas szobra; Nagy Lajos királyunk maga emeltetett vörös márványból szobrot ma- gának a székesfehérvári sírkápolnában stb. Mikor nemzetünk befogadta a kereszténységet és a román stil virágzási korában az az említett sok templom épült Magyarországon, nyilván a festészetnek is lendület- nek kellett indulnia, annál is inkább, mivel akkor nem tar- tották tökéletesnek a templomok díszítését festmények nél- kül. Minthogy azonban a kereszténység első két száza dá- ban nálunk emelt kiválóbb templomok igen sok viszontag- ságon, pusztuláson menvén keresztül, újjakká lőnek felépítve, későbbi időkben (aminek a pécsi székesegyház története is fényes illusztrációja gyanánt szolgálhat) érthető, hogy ami festészeti legrégibb emlékeinkből fenmaradt, az nagyobbára félreeső kisebb templomokban találtatott, mivel falképek nélkül amaz időkben még a falusi templomokat sem hagy- ták dísztelenkedni. így történt, hogy a szegénység lehetet- lenné, az ellenség nem mutatkozó pusztításai fölöslegessé tevén az átépítéseket, országunk különböző vármegyének falvaiban találtak festészeti műemlékeket, amelyek kelet- kezése a XIII. és XIV. századokra tehető. Nálunk a középHittudományi Folyóirat. 1900. 5 MAGYARORSZÁG ÉS A KERESZTÉNYSÉG. 65
