Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Szilvek Lajos: Magyarország és a kereszténység
62 DK. SZILVEK LAJOS. történet-íróinkra, ahol az első és a következő századok e szempontból kellőleg ismertetve vannak. A magyar fajnak egyik előnyösen jellemző tulajdon- sága az a kiváló képessége, amelylyel a szellemi behatá- sokkal szemben nagy méretű fogékonyságot tanúsított min- den időben. Ennek meglepő bizonyítékát szolgáltatja a képzőművészeteknek hallatlan lendülete századunknak külö- nősen második felében ép úgy, mint a keresztény király- ság.első százada őseinknél. Mikor sz. István a keresztény- séget elfogadtatta országával, ez a nép, amely nomád éle- tét élve, a kalandos, mozgó élet iránt való rokonszenvét még nem tudta leküzdeni; ez a nép, amely azelőtt sátrak és a szabad ég alatt tanyázott, nemcsak fabázakat épít az akkor e vidéken nagyon elterjedt szokáshoz képest, hanem a beszítt keresztény szellem egyik megnyilatkozása gyanánt csakhamar kiváló érzéket tanúsít az emlékszem építkezés iránt is. Ennek igazán nagyszabású egyik megtestesülése a székesfehérvári sz. István által építtetett basilika, amely nem az akkor Németországban divatos, csakhogy éppen a legfőbb szükségnek megfelelő kisebb méretekben épült, ha- nem az itáliai nagy basilikák mintájára• és arányai szerint. Ugyancsak sz. István több monostori templomot emeltetett, ellenben a püspöki templomokat gazdag javadalmaikból a püspökök, a falusiakat pedig a nép emeltette a törvény értelmében, míg a szent király a belső díszítésről, felszere- lésről gondoskodott. A bizanti ízléstől eltekintve nálunk minden stíl képviselve van. Az ó-keresztény basilika Ízlését a kereszténység beho- zatalával sz. István honosította meg országunkban. Ipolyi szerint sz. István eme basilikákban, egy sor felirat nélkül bár, egész programját kifejezésre juttatta. E programm tar- talma röviden ez lenne: a római nyugati egyház,‘ a nyugati állam rendszere és a keletnek legfeljebb divata, ékességei, szövetei, udvari illemszabálya (etiquetteje) és ceremoniáléja, amint ez akkor a nyugati udvarokban divatozott. E terv szerint épült a királyi székesfehérvári basilika s utána több első székesegyházunk is, hasonlítván részben Európa régibb
