Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Szilvek Lajos: Magyarország és a kereszténység
DR. SZILVEK LAJOS. 5 ti A dualismus ily módon az ország fejedelme személyé- ben kifejezésre jutván, igen természetes, hogy a jogéletben is uralkodott. Kutassuk át az országnak nyolcszázados tör- vényeit, mindenütt az egyházi és állami mozzanatok átsző- védését fogjuk találni. Magyarország nem a római jog rideg, sokszor kegyetlen szabályait vette zsinórmértékül; a jog mellett az erkölcsi törvények állottak és itt mutatkozott leginkább a katholikus vallásnak jótékony hatása. Ami rideg volt a nemzetben, befolyásával szelídítette. Végigmenve törvénykönyvünkön, mindenütt ezen szel- lemet, mindenütt azon elvekhez való hűséget fogjuk találni, melyek a nemzetnek létet adtak. A közéletben, a törvény- hozásban, az igazságszolgáltatásban, sőt a hadviselésben is mély befolyást gyakoroltak a vallási tekintetek. A magyar klérus érdemeiről e cím alatt s erről a tárgyról kizárólagosan — egész kötetek jelentek meg s nekünk itt sem célunk nem lehet, de terünk sincs azokat feltüntetni. Munka lenne e könyveknek csak foglalatát is leírni, s teljes bizonyítása a közismert tételnek, hogy a poli- tikai és társadalmi nagy érdekeknek egyetlen ágacskáját sem találhatjuk, amelyen férfias kitartás- és üdvös eredmé- nyekkel nem munkálkodtak volna egyházunk férfiai Sz. Istvántól napjainkig. S amit megtőn a hazafias magyar fő- papság a legkülönbözőbb állami hivatalokban, a nemzeti közjó érdekében, azt állásuk- és hatáskörüknek megfelelőleg a római pápák sem hanyagolták el sohasem nemzetünkkel szemben. A nemzet szabadságának és függetlenségének meg- védésében úgy a király túlkapásai ellenében mint a kül- földi fejedelmek, nevezetesen a német császárok főjogható- sági törekvéseivel szemben zárt sorokban, erős karral küz- denek a magyar püspökök és a római pápa. A római Szentszék úgy országunk megalapításában mint annak későbbi válságos viszonyai alkalmával első- rendű szerepet játszott. Az ország függetlenségéért látjuk küzdeni pl. VII. Gergelyt a német fönhatósági törekvések- kel szemben; IV. Miklós pápát Rudolf császárral szemben, midőn az Magyarországot fiának, Albertnek ajándékozta
