Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Szilvek Lajos: Magyarország és a kereszténység
MAGYARORSZÁG ÉS A KERESZTÉNYSÉG. 53 rendezésénél a puszta névnél többet aligha hozott; csak a keresztény egyház, mint fiatal s jól szabályozott intézet volt képes erélyt és szabályt hozni magával az újabb európai nemzetek köz- és magánviszonyainak rendezésére Céljai elérését könnyítő főleg a népek s királyok korlátlan bizalma az egyház férfiaihoz, mint kik nemcsak akarattal, hanem képességgel is bírtak a viszonyok rendezéséhez. A magyarok gondviselésszerű letelepedése mai hazánk területén megszilárdította az akkori szomszédos keresztény népek állami életét, mivel a németek, morvák, olaszok egy ily hatalmas nép anyagi és erkölcsi nyomása következtében a létfentartás elemi követelményének találták a benső egyenetlenség és ziláltság helyébe tettre képes politikai egységet léptetni; a magyarok tudvalevőleg sok száz esz- tendőn át képeztek Nyugat számára védő bástyát Kelet harcias néptörzsei (kun, besenyő, tatár, török) ellenében: nemzetünk e kettős európai küldetése előmozdította a szom- szédos külföldön a keresztény művelődés terjedését a nyu- galom, a béke, az egyetértés révén, viszont azonban a nyu- gáti kulturnépekkel való szakadatlan barátságos érintkezése, a kereszténység befogadása után, éltető eleme lön a civili- satio haladásának Magyarországon. A keresztény művelő- dós, a keresztény világfelfogás, a keresztény eszmék és elvek át- meg áthatották a nemzet egész szellemi és erkölcsi életét első sorban, maguk után vonzván mindama átalaku- lásokat, amelyek egyéb területeken is közvetetlenül vagy közvetve, szintén a keresztény befolyás eredményei gyanánt jelentkeznek a kulturhistorikus elemző, kutató szemei előtt. A keresztény egyház hazánkban szellemével, intézmé- nyeivel, jeles férfiai közreműködésével, a hatása alatt sze- üdített római joggal s a vezérlete alatt kialakult germán közjoggal rengeteg befolyást gyakorolt nemzeti alkotmá- nyunk és törvényeink miként való megállapítására is. Nemzetünknek ugyan már a honalapítástól kezdve megvolt a maga szabad polgári szerkezete, de ezt a fogyatékos alkotmányt a keresztény sz. István egyházi férfiak közre- működésével annyira tökéletesbítette, hogy az általa szer-
