Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Szilvek Lajos: Magyarország és a kereszténység
54 DR. SZILVEK LAJOS. kesztett alkotmány és törvénykönyv időszerű módosításaival még századunkban is alapját képezte constitutiónknak. A kereszténység befogadásának az állami életben egyik főfontosságu kihatása az is, hogy a fejedelmi, helyesebben fővezéri hatalom királyi hatalommá változott át. A kérész- tény előkelőbb bevándoroltak és a fejedelem meg ország érdekeiért lelkesülő kiválóbb magyarok is csakhamar belát- hatták már Géza idejében, hogy a fejedelemnek az ősi alkotmány értelmében nagyon is korlátolt és ellenőrzött hatásköre alkalmatlan ama nagyszabású reformok életbelóp- tetésere , amelyeknek a kereszténység befogadása alkalmá- ból küszöbén állott a magyar nemzet. A király nem csak képviselője és végrehajtója a nemzeti akaratnak, mint a régi fejedelem, hanem teljesen birtokába lép a végrehajtó hatalomnak és nagy túlsúlyt biztosít magának a törvény- hozásban. »Miután a kath. hitre tértek és királyt választót- tak — írja Yerbőczy — úgy a törvényhozás mint minden adományozási és törvényhozási hatalom a szent koronára és így következésképen a nemzetgyűlésről a királyra szál- lőtt.« Sz. István azonban keresztény mérséklettel és okos politikával nem törekedett absolutismusra, a viszonyokhoz képest tekintettel akart lenni a nép ősi jogaira a törvény- hozásban különösen a fontosabb kérdésekben, és az initia- tiva jogát fentartván, megkérdeztetni rendeli a nemzetgyü- lést, amely utólag, a köznép lépést nem tarthatván a mű- veltség dolgában a papság- és az előkelőséggel, a kiváltsá- gos osztályok gyülekezetévé változott át az európai egyéb alkotmányok mintájára. így lépett utóbb az ősrégi népgyü- lések helyébe az országgyűlés. A főpapi, főúri és nemes rendek közt a főpapit illeti meg az elsőség Sz. István alkotmányában. A törvényt nálunk is azon alkotó elemekből álló gyűlések hozták, ami- nők akkor Európában a törvényhozó testületet általánosan képezték. A legfőbb méltóság és hatalom az országban terme- szetesen a királyi. Utána és a királyi hercegek után következik az esztergomi érsek és a nádor. Sz. István a
