Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Szilvek Lajos: Magyarország és a kereszténység
MAGYARORSZÁG ÉS A KERESZTÉNYSÉG. 47 asketikus jellegét is. Az a tudat, hogy a legutolsó kézi foglalkozás is kellő szándékkal Isten dicsőségét és ember- társaink, testvéreink javát mozdítja elő, a munkának ez a keresztény felfogása annak egyúttal nemesi oklevelét is képezi. Mikor ezeket hallották azelőtt egyedül harci dicső- ségükre büszke eleink, mikor azt látták, hogy nemes, feje- delmi vérből származott emberek, gazdagságukról lemondva, önként léptek olyan szerzetekbe, amelyek házi munkát végeztek, kézi munkára oktattak, akkor megértették, hogy nem aláz le a munka, hogy becsülni, szeretni kell azokat, akik a társadalom érdekében e nehéz feladatnak kénytele- nek megfelelni. De a kereszténység tanítása megóvta őket a másik szélsőségtől is, mintha a munka egyedüli, legfő célja lenne az embernek magasabb érdekei elhanyagolásá- val, mintha a kézi munka elvégzésén kívül semmi más feladat nem várakoznék a munkásra, mintha csak mecha- nikai erőit kellene fejlesztenie, csak physikai szükségletei- nek eleget tennie. A szorgalmas, kitartó munka ugyan az egyén és a társadalom jólétének, jómódjának, függetlensé- gének előfeltétele, de nem kizárólagos hivatása. Mikor őseinknél annyi volt a kötelező ünnep és ezeken tiltott a szolgai munka, a munkás tekintetét ég felé irányozta az egyház és egyúttal enyhített a rabszolgák kemény sorsán, így lelkileg és testileg istápolván egy csapással a szolga- népet. Es ha napjainkban üdvös eredménynyel akarják megoldani a munkáskérdóst, szintén nem lesz szabad mel- lőzni annak keresztény felfogását, mert ha gyakran gyomor- kérdés is a munkás-kérdés, nem mindig és különösen nem első sorban ilyen az, ehhez nagyon sok a köze a munkás életfelfogásának, a valláserkölcsi mozzanatnak is, és innen érthető, miért törnek a tömeg fanatikus vagy számító vezérei első sorban a kereszténység ellen. A nem-keresz- tény érzületű munkás unottan és türelmetlenül dolgozik; a nem-keresztény lelkületű munkaadó nem becsüli, nem szereti igazán munkásait; a fenyegető munkáskérdés mól- tányos megoldásában előkelő szerepet kell játszania a kérész- ténység által tökéletesített humanismusnak.
