Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Huber Lipót: Drámai költészet és szinház a zsidóknál

424

HUBER LIPÓT.

Amsterdamban született, később Velencében élt s Mantuá- ban halt meg 1698-ban. Főműve »Tofté Áruk« (1יתפת ךורע = Rendezett v. elkészített pokol), olaszul: »L’inferno figurato in rima«. Csak halála után jelent meg Velencében 1715-ben. Dante »Divina Comedia«-jának első része »L’inferno« indi- tóttá Zakutót arra, hogy zsidó felfogás szerint leírja a poklot, illetve az u. n. »chibbút hakkeber«-t (טובח ״בקה = sírkopogás). A régi rabbinizmus hite szerint u. i. a halott elhantolása. után megjelen a halál angyala s kopog a sírján, mire az imént eltemetett testbe visszatér a lélek s elkezdődik a test és lélek borzasztó síri szenvedése, alvilági gyötrelme.

Mintegy két évtizeddel Zakutó után a ferrárai Ulamo Jakab Dániel Dante »II Paradiso«-jának mintájára s ugyan- csak a rabbinizmus hite Szerint költői felfogással megírta »Eden Aruk«ját (ידע ךורע = Elkészített vagy terített para- dicsőm), 1720-ban.

Szintén még a múlt század elején jelent meg Majna- Frankfurtban a rimes versekben írt »Mekirat Joszéf« (תריכמ ףסוי = József eladatása), 1712-ben.2

Elődjeit messze felülmúlja a páduai születésű híres zsidó• költő, Luzzatto Mózes Chajjim (1707 —1747), aki remek héber zsoltáraival és »Lajjesarim Tehilla« (םירשיל הלחת = Az érdem- nek a koronát) című s menyekzői ünnepélyre készült három- felvonásos allegorikus drámájával általános feltűnést keltett. E dráma először 1748-ban jelent meg Amsterdamban, azután 1780-ban Berlinben és 1790-ben Lembergben. Klasszikus héber nyelve bámulatos módon utánozza a bibliai költészet stílusát, melynek legszebb virágait látjuk e műben össze- hordva, anélkül, hogy bibliai frázisok mozaikjává válna, ellenkezőleg benne a bibliai költészeti irály összes elegan- ciája ügyes módon gyönyörű zománccá olvad össze. Érteke- zésem kerete nem engedi meg, hogy valamennyi allegorikus

1 E cím Izaiás próféta 30, 33.-ból van kölcsönözve.

s Ugyancsak a XVIII. század első felében a német s lengyel zsidók több bizarr s nem egy frivol bohózatot írtak a púrim ünnepre. E komédiák legfrivolabbjaihoz tartoznak : »Iggéret Púrim« (תרגא םירופ), *Széfer Bakbuk« (*פס קובקב) s mások.