Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Huber Lipót: Drámai költészet és szinház a zsidóknál

DRÁMAI KÖLTÉSZET ÉS SZÍNHÁZ A ZSIDÓKNÁL.

411

báltatása végett történik s azért, bogy a jóban megerősöd- jenek s gyarapodjanak.

Igazán megrázóan tragikus alak az istenfélő szenvedő Jób. Ártatlanságának biztos tudata s az Úrtól vett szörnyű csapások közt az ellenmondás kétségbeejtő. A meg nem érdemlett szenvedés terbe alatt Jób kimondhatatlanul gyöt- rődik, tépelődik s elkeseredetten védekezik; önvédelmében összeütközésbe jő nemcsak környezetével, barátaival, kik őt a rámért büntetések miatt gonosznak tartják, hanem szembe száll az egész világrenddel, sőt magával az Istennel is, akit vádol, tagadván igazságosságát. S e küzdelmében Jób párat- lanul tragikus jelleme s rokonérzésünket és szánalmunkat meg- ragadó alakja mesterien domborodik ki. Már-már úgy látszik, mintha a sátán győzne s az isteni igazságtalanság ellen kitörő Jób buknék. Ámde végre is Jób nagy lelke beletörődik sor- sába, meghajol az Úr akarata előtt, kegyelmet, jutalmat nyer: az isteni gondviselés, bölcseség és jóság üli diadalát. Yala- mint a sorstragédiában a dráma hőse — mondja Delitzsch — személyes lelki szabadságát igyekszik érvényesíteni a titok- zatos hatalommal szemben, mely őt vasmarokkal zrízza össze, úgy akarja érvényesíteni Jób is ártatlanságának rendíthetlen tudatát Isten ellenében. A szabadság harca ez a kónysze- rűséggel, mint a görög tragédiában. Azt állították, — okosko- dik tovább, — hogy a keleti fantázia nem képes ecsetelni az emberi szellem méltóságát ellenséges hatalmakkal vívott küzdelmeiben; pedig Jób könyve nemcsak eléri a görög tra- gédia színvonalát, hanem magasan fölötte áll. Jób épen olyan tragikus hős, mint Oedipus Sophokles két tragédiájában, nehéz küzdelembe bonyolódik, melyben majd daczos önbizalommal az egek hatalma ellen tör, majd tétovázó csüggedéssel lefelé bukik.

Ha tehát Jób könyve valóban tragédia lenne, békés és megnyugtató befejezésénél fogva méltán a görög sors- tragédiák fölé kellene azt helyeznünk. Ámde ha tragikus jellem is a Jóbé, könyvét mégsem tarthatjuk drámának. Tisztán eposznak sem nevezhető párbeszédes formája és szerkezete miatt. Mi tehát Jób könyve? Leghelyesebb az a meghatározás, hogy drámai tanítóköltemény, mert bár pár