Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Huber Lipót: Drámai költészet és szinház a zsidóknál

412

HUBER LIPÓT.

beszédes formában van írva, hiányzik belőle a drámai cselekvény.1

Az Énekek énekét — ha nem lenne magasabb alle- gorikus-mystikus értelme — betűszerint véve idilli jellegű melodrámának nevezhetnek, melyben drámai párbeszédes alakban (rövid énekekben és párdalokban) Salamonnak és Sulamit pásztoi’leánynak kölcsönös szerelme adatik elő. E földi tiszta szerelmi viszony azonban — a régi zsinagóga és a kér. egyház megegyező értelmezése szerint — allegóriája egy sokkal magasabb szeretetviszonynak, annak t. i., mely Isten és az ő népe, Isten és a tiszta lelkek között fennáll. Istennek az ő népéhez való viszonya u. i. az ószövetségben gyakran ábrázoltaink a jegyesek szeretetének képében.2 Schegg az Énekek énekét összehasonlítván az ó-görög drá- mával, helyesen teszi a következő észrevételt: (»Das alt- griechische Drama schliesst Vorgänge, bei denen es sich nicht um Gedankenentwickelung, sondern nur um äusseres Thun handelt... von der Bühne aus, und lässt darüber nur wie über Geschehenes Bericht erstatten. Daher die stehende Rolle der Boten und Herolde.«) Auch was zur Ausstattung der Bühne für die einzelnen Stücke erforderlich war, deutet der Dichter nicht an; er benennt bloss die redenden Per- sonen. Das Hohelied stellt auch dieses dem Leser anheim. Er muss aus dem Inhalte über Person, Handlung und Ort klar zu werden bestrebt sein, was bei der sprunghaften

' A könyv alapeszméjére, felosztására s magyarázatára nézve lásd : Zschokke II. Das Buch Job übersetzt und erklärt. Wien, 1875; — Welte B. Das Buch Job. Freiburg i. Br. 1849; — Knabenbauer J. Commentarius in librum Job (Cursus Scripturae Sacrae), Parisiis. 1886 ; — Delitzsch Fr. Das Buch Job (Bibi. Commentar über das Alte Testament von C. Fr. Keil und Fr. Delitzsch IV. Th. 3. B.) Leipzig, 1864. — Mint költeménynek jellemzésére és drámai szerkezetére nézve pedig lásd Morvay Qy. id. m. 96—98. és 189. old.

2 Schäfer B. Das hohe Lied untersucht, übersetz und erklärt. Munster, 1876 ; — Schegg P. Das hohe Lied von der heiligen Liebe. Dramatisch bearbeitet und erklärt. München, 1885; — Oietmann G. Commentarius in Ecclesiasten et Canticum Canticorum (Cursus Seri- pturae Sacrae). Parisiis, 1890.