Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Kudora János: Magyar egyházi szónokok
382 KUDORA JÁNOS. fiúi kötelességéből vett érvek. Tartozott a legjobb fiú. a legjobb anyát minden szégyentől megoltalmazni, annál inkább, mert ezt mindenhatósága folytán tehette is.1 Mind- ezen érvek azután a szentírásból és a világtörténetből merített׳ példák által nyernek megvilágítást. A legnehezebb hitágazati igazságot mintaszerű, szem- léltető módon dolgozza ki, kézenfogva vezeti hallgatóját az emberi ész határáig s azután megmutatja a hitnek még tágasabb, örökszép virányait. így az Isten természetéről így szól: »Hogy ennek az egy Istennek mivoltáról tovább szóljunk, jusson eszünkbe, hogy mikor a képíró és kép- faragó valakinek ábrázatjára hasonló képet akar csinálni, különböző módon viszi azt véghez. A képíró és a gipszszel munkálkodó el nem vészen és ki nem metél a vászonból vagy deszkából, melyen akar ábrázolni valamit, hanem inkább a festéket és gipszet reá rakosgatja a festő ecsetével; a képfaragó pedig a kőhöz, vagy tőkéhez semmit sem ád. hanem inkább együnnen is. másunnan is addig metéli és faragja daraboséit, míg ábra- zat nem tetszik rajta. Azonképen mi, hogy az isteni tér- mészet hasonlatosságát ábrázzuk értelmünkben, kétképen szólhatunk felőle. Először, hogy valami szépséget, jóságot, tökéletes tulajdonságot látunk a teremtett állatokban, azo- kát minden fogyatkozás nélkül neki tulajdonítsuk, és azt mondjuk, hogy ő egyedül bölcs, jó, hatalmas. Másodszor úgy, hogy valamit a teremtett állatokban láttunk, és értettünk, azt Istenhez illetlennek Ítélvén, tagadással távol vessük tőle és azt mondjuk, hogy végtelen, mértéktelen, kimondhatatlan az Isten . . . Azért, ha képíró módjára akarjuk az Istent valamennyire kiábrázolni, úgy gondol- kodjunk az isteni természetről, hogy az feneketlen tengere minden jónak, oka és alkotója minden állatoknak: valami tökéletes jóság, valami szépség lehet a teremtett állatok- ban, mind Istenben vagyon, de felségesebb, méltóságosabb állapottal vagyon, hogysem a teremtett állatokban. Mert 1 i. h. II. rész.
