Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Végh Kálmán: A plébánosok beiktatása
A PLÉBÁNOSOK BEIKTATÁSA. 361 kánonjog írott malaszt. Nagy tévedés ez, mely. mint alább kitűnik, abból ered, hogy nem tekinthető plébánosnak az, aki, mint egyik kanonistánk kifejezi, ünnepélyesen be nincsen iktatva. Hogyan lehetne feltételezni azt, hogy hazaszerte plébániáink két harmada csak vicariusokkal van betöltve és tulaj donképeni plébánosunk kevés van, mikor ez a köte- lezettség egyetemes, tételes törvény által hagyatik meg a főpásztoroknak, és ha ők ezt nem tennék meg, kötelesek megtenni az érsekek, prímások vagy maga a római szék ? A tévedés, mint e sorok elején említettem, azon az okosko- dáson alapszik, hogy »Vestis facit monachum«, melyet egye- sek saját előnyükre kihasználtak. Főpásztoraink azonban nem tévedtek, nem mulasztottak, mert akár parochus, akár plébános, akár rector, curatus, lelkész egy és ugyanazon jelentésű és a lelkipásztorok között semmi különbséget nem tesz, a parochus is csak olyan lelkész, mint amilyen plébá- nos a lelkész. Mennyire óhajtja, sürgeti az egyház a plébánosok perpetuitását, elmozdíthatatlanságát, elég csak a napoleonida succursalisták történeti továbbfejlődését átolvasni. Alig lépett ugyanis életbe a nevezett intézmény, az érsekek, püspökök azon voltak, hogy a succursalistákat, desservan- tokát az organikus törvények által (Art. 81.) reájok kény- szerített, megalázó függés alól felszabadítsák, amit a párisi érsek már 1803 ápril 29-én kelt levelében ily módon tesz: »Az organikus törvények szentesítették a curatus és succur- salista elnevezéseket; ezeket nem lehet megváltoztatni, de az egyházjogba új hivatalokat nem hoznak be, tulajdon- képeni jellegökön mit sem döntenek.« Ugyanebből kifolyólag és egyidejűleg a párisi érsek plébániákká szervezte a succur- saliákat s a desservantokat plébánosokká tette. Ugyanezen évben az akkori aacheni püspökség is így intézkedett. 1849-től kezdve pedig a francia zsinatokon a desservantok is valóságos plébánosokul ismertettek el. A kölni megyében meg már 1827-től kezdve akár esperesek is lehettek. Ennek dacára azonban a desservantok elmozdíthatósága tovább is érvényben maradt, — ami a fentebb vázolt politikai okok
