Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége
A HÁZASSÁG SZENTSÉGE. 287 tornak, a hallottak után, oka van föltenni, hogy valami van a dologban, akkor kérdezheti: talán volt is vele valami viszonya? Vagy talán dolga is volt vele? Érintkeztek egy- mással ? — Ha, netán, a nő ezen megbotránkoznék, a lelki- pásztori tapintat kivánja, hogy a lelkipásztor igazolja magát. »Nem ok nélkül kérdezem, kedves gyermekem! Mert ez akadályt képez. S ha ez fenforogna, előbb fölmentvényért kellene folyamodni. Épp azért, hogy ezt, ha szükséges, kieszközöljem, kellett megkérdeznem. Azért, hát csak bát- ran és őszintén mondjon meg mindent, amit csak tud.« Ha pedig ilyesmit nem mondanának meg, intse őket, mielőtt elbocsájtaná mindkettőt, hogy, ha netán valami akadály forogna fenn, amelyet itt nem mertek nyiltan meg- vallani, minden körülmények között tartoznak megvallani és vallják is meg a gyónás alkalmával, nehogy szentség- törés, vagy házasságuk érvénytelensége legyen hallgatásuk- nak következménye! Azután kérdezze meg a jelentésnél megjelent tanukat, rendesen a szülőket, vagy idősebb testvérüket: nincs-e tud- tokkal a jegyesek között valami házassági akadály? Az akadályok, vagy nehézségek azonban, a melyek fölmerülnek, nemcsak házassági akadályok lehetnek, hanem más természetűek is, mint pl. a szükséges okmányok hiánya. E végből külön kell e kérdést is tisztáznunk. 24 24. §. — d) A házasok részéről szükséges okiratok. 1. — Keresztelő levél. A hivek összes egyházi életére vonatkozó okiratok hazánkban egész a legújabb időig az egyházi hivatal kezében voltak, mint születési, keresztelési, bérmálási, házassági, temetkezési stb. adatok, tehát az ezek- ről kiállítandó okiratok is. Az 1895-iki egyházpolitikai tör- vényhozás szülte változás folytán azonban mindezen adatok, a keresztelési adatok kivételével, a polgári anyakönyvelőtől szerzendők be. Nem mintha nem volnának egyházi anya- könyvek és adatok mindezekről azóta is, hanem, mert lehet- séges, hogy némely hivek egyházi részről való kötelezett-
