Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége

248

DE. RÉZBÁKYAY JÓZSEF.

vagy tartozik megvárni, mig a másik fél szabadon elhatá- rozza magát, vagy öt feloldja, mert az eljegyzésnek köt- csönös szabad akarattal kell végbemennie.1

8) Az eljegyzésnek továbbá külső jelekkel kellőkép ki- nyilvánított módon kell végbemennie.

Határozott formája az eljegyzésnek nincs előirva. Hajdan és a középkorban egyházi áldással is volt össze- kötve, de ez nem kőtelező és semmiféle kánon elő nem Írja. Igen szép, hogyha egyházi elöljáró előtt köttetik. De óva- kodjék a lelkipásztor attól, hogy ezt ajánlja, vagy csak szóba is hozza. Néha bizonyos ünnepélyességgel is tartatott és tartatik, de ez sincs sehol sem körülírva. A kánonjog még magának a házasság megkötésének formáját sem Írja szertartásszerüleg elő, annál kevésbbé határozza meg az el- jegyzésnek formális módját. A trienti zsinatnak sokszor idézett határozata a házasságkötés formájára vonatkozik, de nem az eljegyzésre.8 Leghelyesebben élőszóval köthetik meg az eljegyzést magok a felek, ha egyik a másiknak nyelvét meg nem érti, tolmács utján, lehetőleg tanuk jelen- létében; de irásbelileg is meg lehet kötni, kiküldöttek, vagy megbízottak útján, mint számtalan példa mutatja, pld. hogy csak egyre hivatkozzunk: így jegyezte el Thüringiai Lajos Magyarországi szt. Erzsébetet.1 2 3

Hogy azonban az ezek útján kötött eljegyzés érvényes legyen, megkivántatik, hogy úgy megbízóik, mint maguk a megbízottak érvényes cselekvő képességgel felruházott egyé- nek legyenek.

De történhetik ez jelképes cselekmény alakjában is, a melyből t. i. azt lehet és kell következtetni, hogy az ille- tők eljegyzési szándékukat akarták kifejezni, minek értei- mezésében a helyi vagy népszokás az irányadó, minő pld. a jegygyürü-váltás,4 (Bemard, Papiens.) a jegyajándék,

1 Liguori. 1. 0. n. 836. Reiffenst. 1. 0. tract. 14 dist. 14. qu. 3. n. 25.

2 C. Trid. sessione XXIV. de ref. matr.

3 L. erről Sanchez. De matrim. 1. I. dis. 6. 7.

1 Bemard Pap. Summa. 1. IY. tit. 1. §. 2.