Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége

246

DE. RÉZBÁNYÁT JÓZSEF.

lésének útjában áll, a házassági akadályok; tiltó és bontó aka- dályok; a 3. harmadik tényleg magát a házasságkötést illeti.

E sorrendben fogjuk a legfontosabb kérdéseket szem- ügyre venni. Itt ismét többször kell a jog terére átlépnünk, a mi a lelkipásztorkodás és az egyházjog szférájának köl- csönös érintkezése folytán elkerülhetetlen. Föfigyelmünk azonban a gyakorlati pontokra irányul. Az irányadó jogi elveket röviden összegezve fogjuk ismertetni. Fölösleges jogi fejtegetésekbe nem bocsájtkozunk!

1. Az eljegyzés.

Hogy az erre vonatkozó lelkipásztori eljárást szaba- tosan körülírjuk, szemügyre kell vennünk: a) mi kívántatik az eljegyzéshez? b) melyek az érvényes eljegyzésnek jogi következményei? c) mikor bomlik fel az eljegyzés? — Mindezt a lelkipásztornak szigorfian tekintetbe kell venni.

12. §. aj — Melyek az eljegyzésnek kellékei?

Az eljegyzés alatt házasságkötésre vonatkozó ígéretet értünk.1 Ezen Ígéret vagyis az eljegyzés csak élőké- szülét a házasságra, és nem kell okvetetlenül megelőznie a házasságkötést, nélküle a házasság époty érvényes, mintha azt az eljegyzés megelőzte volna.

De, ha eljegyzés forog fönn, annak, hogy érvényes is legyen, lelkipásztori szempontból, következő kellékekkel kell felruházva lennie: a) komoly Ígéretnek kell lennie, nem merő szándéknak; ß) szabad akaratból eredő s szabadon történt y) kölcsönös, S) külső jelekkel tényleg kinyílva- nított ígéretnek kell lennie, hogy 6) a jövőben házasságra lépnek, s végre meghatározott s csak oly egyének részéről történhetik, a kik ily érvényes kötésre képesítvék. Ezeket sorolja fel Reiffenstuel1 2, Vogl, a kikkel megegyez szt. Alfonz3, az újabbak is, kik közül elég Lehmkuhlra4 hivat1 L. c. 3. 0. 30. Q. 5. Nie. I. epise. Búig. 866.

2 Tlieol Mór. tract. 14. dist. 14 qu. 3. u. 23.

3 Lib. 6. n. 831.

‘ Theol. Mór II. p. 463. — 467.