Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Tardos: A hittudományi oktatás nyelvéről
mutatja, mily veszedelmes ugyanezt az elmélkedéseknél és exhortatióknál is megkockáztatni. A hétről-kétre visszatérő imában is fordulnak elő oly szavak s kifejezések, amelyeket a papjelölt addig nem hallott s melyeknek értelmét vagy az összefüggésből alkotja meg magának, vagy szótárból kénytelen megtudni. Másképen áll azonban a dolog az elmélkedés pontjaival, illetve az exhortatióval. Itt nem nyom- tatott betűvel van dolgunk, hanem röpke szóval, mely elhangzik és eredménytelenül hangzik el, ha nem kelti fel lelkűnkben azonnal, mint valami villamos áram a megfelelő fogalmat. A nyelvismeret hiányossága így a lelkiélet kárára válik és abban is hiányosságot idéz elő, mert a szóval elveszett az eszme is, a kifejezéssel a gondolat is és a lélek önmagára van utalva és böjtöl, mert a táplálók, mely neki nyujtatott, élvezhetetlen, idegenszerü volt. Másrészt a nyelv- ismeret sem tágult semmivel, mert szótárból egyszerűbb módon is lehet szavakat tanulni! De ez még nem a legnagyobb baj s inkább csak a sz. beszédekre vonatkozik, mintsem a mindennapi elméi- kedésekre, amelyekről feltételezzük, hogy egyszerűbb nyel- vezetben adatnak elő. De tekintsük az elmélkedést magát minden egyesben,'a gondolatfűzést — latin nyelven, mert ezen kellene annak történnie, ha igazán akarnék, hogy a papjelölt a latin nyelvkezelés elemeit tökéletesen elsajátítsa. Csupán hallani latin előadást u. i. korántsem elegendő, hanem kell, hogy a hallgató azután maga is próbálkozzék azt, amit hallott, ugyanazon a nyelven ismételni. S ebben áll épen az egész rendszer inkább káros, mint hasznos volta. Mert vagy az üdvös eszmefűzésre, gondolatszövésre fogja a súlyt fektetni és a nyelvtaniakat figyelmen kívül hagyni, vagy pedig inkább a gramatikai és syntaktikai szabályokra lesz gondja és elhanyagolja az eszméket, az üdvös gondolatokat. Előbbi esetben meghiúsul a nyelvtani, utóbbiban a lelki cél. Mindkét esetben tehát inkább rossznak bizonyul az egész rendszer, mintsem jónak s hasznosnak. Mert még ha »magába is szívja« ez úton »a nyelvkezelés elemeit«, nyelv- ismerete mégsem tágul, lelkének pedig határozottan kárára 18* HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, YEGYESEK. 275
