Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Kováts Sándor: A Tárkányi-féle magyar Szentírásról

272

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

X..........................y.

J

oachim — Clopas — Joseph

Maria Maria

mater Alpheus

Jesu----------'-------------------------J

acob. Jose, Juda, Simon.

E szerint »Maria Cleophae« sc. filia es »Maria Alphaei« sc. uxor volna. Látni való, hogy ez is önkényes magyarázat. A hagyomány nagyon ingatag és zavaros. Legjobb tehát, ha megmaradunk a mellett, hogy Jakab és testvérei az Ur- nak unokatestvérei, vérrokonai voltak, ennyi bizonyos. Már hogy hogyan, mikép és hányad fokban (legfelebb másod- fokír oldalrokonok), azt a rendelkezésre álló források alapján biztosan eldönteni alig lehet.

4° ma a közönségesen elfogadott nézet, hogy a hagyó- mány egyhangúlag kizárja az elsőfokú oldalrokonságot (még a mostohatestvérséget is, a túlnyomó többség). A görög egyház II—III. századbeli hagyománya (Hegesippus, Őri- genes) és a latin egyház hagyományának egy része is a mellett szól, hogy az Úr ezen rokonai Krisztus anyja (mostoha v. unoka) nővérének, Máriának, Alfeus feleségének a gyermekei voltak, kiknek atyja, Alfens (Kleofás, Clopas) is, úgy látszik, közeli rokonságban volt Krisztus nevelő- atyjával, sz. Józseffel, talán mostoha v. unoka-testvére volt.

Ugyanazt, vagy hasonlót kell tartanunk az Úr Krisz- tus állítólagos nővéreiről »sorores ejus (Christi)« Mát. XIII. 56. Márk. VI. 3. Egyet közülök világosan megnevez János evangélista XIX. 25. Maria Cleophae, soror matris ejus. Ennyit röviden e kérdésről. Ebből is kitűnik, kivált Loch- Reischl német bibliájával összehasonlítva, hogy Tárkányi jegyzetei nem kielégítők.

Hátra van még, hogy egynéhány fontosabb kifejezés szóhasználatáról szóljunk, amelyek a fordítóra nézve fon- tosak, azon szabály értelmében: miszerint ha ugyanazon szó különböző helyen, különböző értelemben használtatik, a for- dítónak külön-kiilön szóval kell fordítania, mert nem szavakat