Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Kováts Sándor: A Tárkányi-féle magyar Szentírásról

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

271

volna, így némely apokrif iratok, mint Protoevang. Jacob, c. 9. Ps. Math. c. 8. Hist. Joseph, c. 2. továbbá a görög atyák nagy része, így Eusebius (Hist. eel. II. 1.) Origenes. (in Math. c. 18.) Epifán (Haeres, 28, 7 ; 29,8 ; 51,10.) Gregor. Nyss. (or. 2. de resusi) stb. a latin atyák közül sz. Ambrus (inst. Yirg. c. 6. et in Gál. c. 2.) sz. Hilár (in Math. c. 1.) emliti. Ez a nézet evidenter azon feltevésből indul ki, hogy a testvér szót legfelebb mostoha-testvérnek lehet érteni, azért oldja meg úgy a kérdést, hogy említett iíj. Jakab és test- vérei Krisztusnak quasi mostoha-testvérei sz. József, Jézus nevelő atyja révén.

2° a másik hypothesis szerint Maria mater Jesu és Maria Cleophae nővérek voltak, azaz:

Joachim

Auua.

Maria ■— — Maria mater Jesu Cleophae

Jacob. Jose, Juda, Simon

E szerint tehát »Geschwisterkinder«, két édes testvér, illetve nővér gyermekei volnának. Ez a nézet tehát szó- szerint veszi Ján. XIX. 15. »Maria Cleophae, soror matris Jesu«-t. Ámde szembetűnő dolog, hogy a szülők két leány- gyermeküknek ugyanazon nevet adják; már ez maga is mutatja, hogy a nővér szó itt tágabb értelemben veendő, úgy mint a fivér szó gyermekeikre nézve, t. i. rokon.

8° nézet már távolabbi rokonságot vesz föl. Hegesippus (id. Eusebiusnál) mondja, hogy Kleofás Krisztus atyai nagy- bátyja volt »Clopas patruus Christi« (tehát sz. József és Alfeus fivérek voltak) vagy mások szerint másodfokú anyai nagybátyja volt, azaz Kleofás a B. Szűz atyjának, Joachim- nak fivére volt, sőt ismét mások combinál] ák az első és a har- madik hypothesist és sz. Józsefet is Joachim öcscsének vélik, aki »jure leviratus« lépett második házaságra unokahugával a B. Szűzzel, azonfelül Clopas és Alpheust szétválasztják: