Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Kováts Sándor: A Tárkányi-féle magyar Szentírásról

254 HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

idololatria, idolorum cultus: Apoc. II. 21. etc. cf. Hos. I. 2.,

II. 4. cf. 7100VBVM, eodem sensu I. Cor. X. 8.' cf. Num. XXY. 1. etc.1

2° Továbbá világos a szövegösszefüggésből, hogy Krisztus a törvényes feleség, nem pedig a concubina el- bocsátásáról beszél, mert azt mondja: dico autem vobis, quia quicumque dimiserit uxorem yvvár/.a suam . . . továbbá: et qui dimissam duxerit, moechatur; ámde, ha valaki az elbocsájtott ágyast, concubinát elvenné, nem követne el házasságtöróst. - 8° Azonfelül ellene mond az exegetikai hagyomány, a régi egyház, a szentatyák mind házasság- törésre értették e helyet; a kánonjogban főkép e helyre alapítják, hogy az élethossziglani elválást házasságtörés címén szabad kimondani; végül a görög egyházzal való vitában, vájjon a felbontást, vagy csak a válást szabad e címen kimondani, mindkét fél, mint bizonyosat, feltété- lezte, hogy e helyen házasságtörésről van szó. 4° Végül több szentatya és régi bibliafordítás, mint a szír és az aethiops fordítás, a rroQvda = fornicatio helyett uoi/eia adulterium szót használ.

Ezekre a fentiek viszonválasza a következő (Katholik. 1879. 530.): ad. 1° A szavak első és fő értelméhez mind- addig ragaszkodni kell, míg az ellenkezőre ok nincs, ámde a noovda első sorban és rendesen paráznaságot s nem házasságtörést jelent; igaz. hogy néha házasságtörést is jelent, de csak ahol az alany erre mutat; azért keverve, mint synonimák, egymás mellett sohasem használtatnak 5rOQvda és uoi/tia, tehát az idézett helyen — épen mivel egymás

1 Épen ez értelem alapján némelyek, Máté XIX. 9. is, a noqviín-t a hitetlenségre értik, mint Joan. Vili. 41. nos non ex fornicatione nati sumus, cf. Act. XV. 20. 29. Apoc. XIV. 8. XVII. 4—5. XVIII. 3., úgy, hogy Máté XIX. 9. értelme ez volna: a házasság felbonthatatlan, kivéve, ha az egyik fél pogánynak konokul magmaradna, felbontható az a házasság, melyet mindkét fél mint pogány, hitetlen kötött volt (,cf. privileg. Pauli). Ámde ez értelmezés nyilván kissé erőltetett s azt hiszszük, ha Krisztus ezt akarta volna mondani, világosabban beszélt volna (nem használ vala képletes kifejezést) ; végül a szöveg összefüggése is ellene mond.