Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Kováts Sándor: A Tárkányi-féle magyar Szentírásról

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

253

törés címén szabad elbocsátó levelet adni, b) mások Krisztus feleletét két részre osztják, első fele a zsidóknak szól, mint az előző pontban, a másik fele a feleletnek a kér. házas- ságra vonatkozik, amely absolute felbonthatatlan; 3° neme- lyek azt vélik, hogy a p; 6777 .7־t0Qvdq szavak interpolatio; 4° végül mások e szavakat úgy értik, hogy csak a házasság- törés jogos jogcím az elválás és pedig egész életre szóló elválásra, de nem felbontásra.

1° azt mondják a) a 77oovda szó nem házasságtörést, hanem parázna viszonyt, kurválkodást, ágyasságot, vadházas- ságot jelent, és így e hely értelme: a házasságot felbontani nem szabad, kivéve, ha ágyasság, nem igazi, hanem vad- házasság, concubinatus. Eszerint a törvényes házasság fel- bontásáról itt nem is volna szó, és így a nehézség gyökei'esen meg van oldva. így értik Schegg (Evang. nach Math. Bd. 1. p. 459. kk.) Patrizi (de interpret. Script, lib. 1. cap. 7. nr. 281.) Palmieri (de matr. thes. 21.) stb. Alapítják pedig ez értei- mezést a 57OQVsía szóra, mely nem házasságtörést, hanem házasságon kívüli paráználkodást jelent, mert a házasságtörésre külön szó van, a !1701/61«, melyet maga Krisztus is épen e helyeken is pontosan ily értelemben használ. Hivatkoznak továbbá ez értelmezés egyszerűségére és természetes voltára, szinte kézzelfoghatóságára.

Ámde téves az alap, mondják mások, 1° mert a noovda szó generikus értelmű, a paráznaság mindenféle fajtájára, a házasságtörésre is kiterjed ép úgy, mint a megfelelő zsidó szó הנז szintén általában = fornicari, scortari, de a parázna- ság minden fajtájára kiterjed s azért házasságtörést is jelent. Lásd Oseas, III. 3. Eccli, XXIII. 33. (23.) stb. Hasonló a 770pm'« cf. ■xoov&VM szó használata a LXX-ban, és az újszövetségben, pl. Joan. VIII. 41. I, Cor. VII. 2. Kom. I. 28. sq. I. Cor. V. 1., 11. II. Cor. XII. 21. Gal. V. 19. Ephes. V. 3. Col. III. 5. I. Thess. IV. 3. Hebr. XIII. 4. Lásd WilJce, Lexicon N. T. 7700161׳« (cf. tioqvevm) scortatio, stuprum 1° proprie a) De venere illicita universe: Act. XV. 20. etc., b) De adulterio: Math. V. 32. XIX. 9. Joan. VIII. 41. c) De matrimonio incestuoso: I. Cor. V. 1. 2° ex lingua Hebr.