Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége

A HÁZASSÁ(; SZENTSÉGE.

211

0. Matrimonium clandestinum, titkos vagy lelkiisme- réti házasság, másként zúg-házasság (m. conscientiae) alatt érthetünk vagy 1. a kellő forma nélkül kötött házasságot, t. i. olyat, amely egyházi hirdetés és áldás nélkül köttetett. Bár az egyház az ily házasságot mindig kárhoztatta és büntetést is szabott rá, mégis érvényesnek ismerte el a trienti zsinat idejéig, hogyha különben akadály nem forgott fenn és kétség nem fért a jegyesek beleegyezéséhez. De mióta a trienti zsinat a hivő kereszténység számára bizo- nyos alakot irt elő, azóta ezen alaknak figyelembe nem vétele nemcsak törvénytelenné, de érvénytelenné is teszi- a házasságot oly helyen, ahol a trienti sz. zsinat határoza- tai ki vannak hirdetve. Ahol azonban ez meg nem történt vagy a trienti zsinat határozatai el nem ismertetnek, ott olyan egyén, kinek ott lakóhelye van (domicilium), köthet érvényesen e nélkül is házasságot. — 2. Értünk alatta csendben, titokban kötött házasságot. A trienti zsinat ép azért iktatta a claudestinitast (titokban kötést) a házassági akadályok közé, hogy a házas viszonyokat nyilván tart- hassa s előirta a kihirdetést, hogy az esetleges akadályokat annál könnyebben felfedezhesse és előirta a kellő alakot, hogy a házasság érvényét annál inkább biztosítsa.

Mindezek után nem lesz érdek nélkül, a házasság rövid történetével megismerkednünk. Ide iktatjuk tehát a házasság történetének áttekintését a zsidóknál és a pogá- nyoknál (mohamedánoknál).

11. §. 10. A házasságnak rövid történeti áttek i n t é s e. 1

1. A házasság a zsidóknál mint isteni intézmény sze- repel. Mózes törvénye a házasságot közelebbről is meghatá- rozza, házassági akadályokat állít fel, különösen a másval- lásúval való frigyet. Exod. 34, 16. Deut. 7, 3 stb. Fordulnak elő mégis vegyes ;házasságok (Ruth, Bir. k. 3, 6.) Még szűkebb korlátok közé van szorítva a főpap és a papság házassága. Lev. 21, 7 stb. A vérrokonság mint természeti

14*