Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége

212

DR. RÉZBÁNYAY JÓZSEF.

és isteni alapon alapuló akadály ismeretes. Lev. 18. 20. 11—21. A házasságkötést kölcsönös kijelentési szertartás előzte meg, mi a jegyesek között való viszonyt eredmó- nyezte. A leány ettől fogva jegyes, menyasszony, együtt- élése mással, mint jegyesével, házasságtörésszámba vétetik. Deut. 22, 23. Bizonyos összeg (mohar, vételár) köttetik ki. Gén. 34, 12. Exod. 22, 16.

A házasság náluk egy férfi és egy nő között való frigyet jelent, de már Lamech óta találkozunk többnejű- seggel is. Túlnyomónak látszik mégis az egynejűsóg. Gén,

2. 24. szerint a frigy felbonthatatlan holtig. Mózes, mint fentebb érintettük, fontos okból, megengedte az elbocsá- tást (libellus repudii). Házasságtörésre halálbüntetés volt szabva.

Különös törvény a leviratus törvénye, melynél fogva a fivér elholt fivérének özvegyét, ha nem volt gyermeke, tartozott elvenni, hogy tőle gyermek származzék. Dent.

25, 5.

2. Mohamedánoknál a házasság a következő kijelentő formában szokott vógbemenni. A nő így nyilatkozik: Ekkor és ekkor ily összegért én feleségeddé lettem. A férfi: Én megegyeztem veled. Vagyis a nő egyszerűen eladja magát: Én ennyiért adtam el magamat neked. Tanúkul két férfiúnak vagy egy férfiúnak és két nőnek kell jelen lennie. A közeli vérrokonság itt is akadályul szolgál. A sógorság is akadály, amennyiben mozlim két testvért egyszerre nem vehet nőül. Szabad mozlim rabszolganőt nem vehet el törvényes és jogszerű házastársul, viszont nem mehet sza- bad mohamedán nő rabszolgához törvényes és jogszerű házastársul. De alárendelt állapotban lehet közöttük sző- vétség. Másvallásuakkal sem köthetnek akadálytalanul házas- ságot, keresztónynyel és zsidóval ugyan köthetnek, de más- vallásu pogánynyal már n6m.

Szabad mohamedán négy feleséget tarthat, rabszolga kettőt.

Itt is érvényes az elbocsájtás és pedig kétszeri elbo- csájtás, mely után azonban a férj nejét még mindig vissza