Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége

A HÁZASSÁG SZENTSÉGE.

201

net, van Espen, amint Carriórenél összegyűjtve láthatjuk. Igaz ugyan, hogy ezek közül nehányan több-kevesebb súlyt is fektetnek Canus nézetére, mint: Sylvius, Serry, Du-Hamel, Herminier, Tournely, Piette, G-ibert, Inenin és De Marca. Estius, Alexander Natalis és Habért meg épen probabilis- nek tartják Canus véleményét.1 Liebermann, az újabb hit- tudós, pedig azt tartja, mindenki szabadon követheti azt a véleményt, amelyet jónak tart, e tekintetben, (t. i. a kiszol- gáltatóra nézve) »cum — mondja — res in medio relicta sit ab Ecclesia«. Legyen szabad mégis — úgymond — nyilvánítanom, minden elfogultság nélkül, ami előttem való- nak látszik. S azután igy szól: Yan valami Canus vélemé- nyében, ami nagyon ajánlatossá teszi, (úgy hisszük, azt tartja ajánlatosnak a jeles dogmatikus e véleményben, hogy egyöntetűséget állapít meg a szentségekre nézve, kimondván, hogy minden szentségnél a pap a kiszolgáltató, tehát ennél is! — azonban ezen elvi egyöntetűségen már régen rést ütött maga az egyház, amidőn kimondotta és két ezeréves gyakorlattal szentesítette, hogy az első és legszükségesebb szentségnek kiszolgáltatója lehet asszony, gyermek, vagy pogány is; vagy az tűnt fel előtte ajánlatosnak, hogy, ha Canus véleménye hitágazati kijelentés erejére és tekintélyre emelkedik, a századokra kiható káros jelentőségű polgári házasságnak eleje vétetik! s ezen szempontból — hitága- zatilag nem, mert az egyház álláspontja nem változhatok, de gyakorlatilag, lelkipásztori szempontból, kétségtelenül igen ajánlatos e nézet), azonban — úgymond, ha közelebb- ről megvizsgáljuk a dolgot, és ha az érveket elfogalatlanul mérlegeljük, meg kell vallanom — mond — hogy az ellen- kéző nézethez kell hajolnom. — így vélekedik Carriére is.

A német hittudósok, közöttük főleg a jezsuiták, mind álláspontunk mellett szállnak síkra. Úgyszólva egyedül Zech képez kivételt. így Petrus Canisius, Laymann, Pirhing,

1 A közép korban elvétve némelyek vallották e nézetet, mint toursi Hildebert (f 1134) és nehány tart. zsinat is kimondotta. Bővebben ir erről Hahn. Die Lehre von den Sakramenten. 1864. 177 és kk. lap.