Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége

194

DR. RÉZBÁNYAY JÓZSEF.

nek; a szentség: hogy a házasság fel nem oldható, és, ha elválnak is, egyik fél sem köthet frigyet, még gyermek- nemzésért sem.

Hasonlóan fejti ki a házasságnak hármas javait a flórenci zsinat: A házasságnak három eló'nyét ismerik: Az első a gyermekek, kiket Isten szolgálatára nemzenek és nevelnek; a második a hűség, melyet a hitves hitvese iránt megtartani köteles; a harmadik a házasság feloldha- tatlansága, mivel a házasság Krisztus Urunknak az egy- házhoz való viszonyát jelképezi.

A római káté pedig ekként adja elő:1 Továbbá — úgymond — okatni kell a híveket, hogy a házasságnak hármas előnye van: nemzetség, hűség és szentség, amelyek enyhítik és kárpótlást nyújtanak ama bajokért, a melyekről az Apostol megemlékezik: »Az ilyeneknek pedig — úgy- mond — testi gyötrelmök leszen.«1 2 Ezek teszik, hogy a testi egyesülés, ami házasságon kívül kárhoztatandó volna, tisztességgel párosul.

A lelkipásztorra nézve legalkalmasabb e pontban a római káté fejtegetése, mely így folytatja:

Az első előny tehát, a nemzetség (proles), a gyerme- kék, kik törvényes és tisztes nőtől származnak, mert ezt az Apostol oly nagyra becsülte, hogy azt írta: »Az asz- szony gyermek-szülés által üdvözül.«3 Ez azonban nem csupán a szülésre értendő, hanem a nevelésre és fegye- lemre is, ami által gyermekeit üdvösségre vezérli, miért is az Apostol mindjárt hozzá teszi: »Ha a hitben megmarad- nak.« Ugyanis a szentírás e figyelmeztetést adja: »Vannak gyermekeid, oktasd és hajlítsd meg őket gyermekségök- tői.«4 Ugyanarra tanít az Apostol és Tóbiás könyve, Jób s más atyák a szentírásban példájokkal.

Másik áldása a házasságnak a hűség, amely alatt

1 P. 2. c. 8. qu. 21.

2 Kor. I. 7, 28.

s Tim. I. 2. 15.

4 Jéz. b. Sir. 7, 25.